Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Palota és villa - Rozsnyai József: A pesti Esterházy-palota és lakói
meg a párkányzatok és egyéb tagozatok stílusával. Ugyanez vonatkozik a fa falburkolatokra is. A földszinti ajtókat összehasonlítva az első emeleti szögletes, az épület stílusához első látásra jobban illő ajtókkal, észrevehetjük, hogy részletformáik megegyeznek, sőt a két ajtószárny találkozásánál elhelyezett féloszlopszerű dísz közös eleme a földszinti és az emeleti ajtóknak. A földszinti ajtókon Esterházy-jelvényes - E betűs és koronás - kilincsek vannak, amelyeket persze újabb ajtókra is át lehetett tenni, és a kilincsek is lehetnek későbbiek. Formáik alapján mégis a házzal egykorúnak határozzuk meg a lekerekített sarkú ajtókat és a falburkolatokat. Gróf Esterházy Pál 1873. február 7-én engedélyt kért két kandeláber felállítására az épülő háza előtt.53 A Fővárosi Közmun- kákTanácsa 1873. március 13-án kiadható- nak ítélte meg az engedélyt Gróf Esterházy Pálnak kandeláberek felállítására az Ester- házy-palota előtt. Kétszáz forintos átalányt határozott meg az ezek által elfoglalt városi területért.54 A Fővárosi Közmunkák Tanácsának átirata és a Középítési Bizottmány javaslata szerint Pest Város Tanácsa megadta az engedélyt. Az engedélyből kiderül, hogy az utcai homlokzattól 7 láb 6 hüvelyk távolságra, a két kapuoszlop előtt állt volna a két kandeláber. Kötelezték a háztulajdo53 Az irat a BFLIV. 1407/b. 1884.111-22187. iratok között található. M Lásd: 52. jegyz. 55 Uo. 56 Uo. 57 Uo. 58 Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1902. évi állapotáról. Budapest, 1902., 7-8. old. A téma részletes teldolgozása: Vadas Ferenc: Új Nemzeti nőst, hogy az egyik lámpának minden nap, egész éjjel világítani kell.55 1873. július 31-én Gróf Esterházy Pál a következőket írta: „folyamodásomra f. évi 10727 sz. a. megbízottammal közlött engedélyt többé igénybe nem vehetvén tisztelettel esedezem méltóztassék engem a járda terület után kivetett 200 frt fizetése alól felmenteni.”56 Pest Város Tanácsa 1873. augusztus 2-án felmentést adott a kérvényezőnek.57 Az 1900 körüli években felmerült annak a gondolata, hogy a helyszűke miatt terjeszkedni kívánó Nemzeti Múzeum megszerezné a Nemzeti Lovarda telkét és e mellett az Esterházy-palotát.58 1908-ban Kertész K. Róbert tervet készített a Nemzeti Lovarda és az Esterházy-palota helyén felépítendő Széchenyi könyvtár számára.59 A tervek szerinti építkezések nem történtek meg, így megmaradhatott az Esterházy-palota. A Nemzeti Múzeum története később még egyszer összekapcsolódott a palotáéval. Néhány évvel 1946 előtt ide költözött a Nemzeti Múzeum zenei gyűjteménye, könyvtára és kézirattára.60 1907-ben felvonót építettek a háromkarú lépcsőházba, amely ma már nincs meg. Csupán egy keretrész maradt meg a lépcsőházban és feltételezhetően a hasonló, szecessziós stílusú korlátelemek. A felvonó Múzeum és Könyvtár tervek a Századfordulón. Ars Hungarica 1994.1. sz., 138-146. old. és 1-8. kép. 59 Kertész K. Róbert: A Nemzeti Múzeum új épületének elhelyezéséről. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti értesítője. 1908. II., 37-40. old. és Az új nemzeti színház és nemzeti múzeum. A Kor 1908, 59-62. old. 60 Lásd: 4. jegyz., 278-279. old. 24
