Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)

Eszmék és látásmód - Kassák Lajos: Angyalföld

Angyalföld'

KASSÁK LAJOS

A

mint az ablak felső táblájában megjelent a világosság, nem tudott tovább aludni. Szalmazsákjával már bevándorolta a szoba minden sarkát, feküdt már fejjel, lábbal, arccal és háttal az ablaknak, de ha jött a hajnal, kiszökött belőle az álom, akárha csak hidegvízzel locsolták volna mega testét. Ilyen korán pedig semmi tennivalója nem akadt. Keserűen megállapította, hogy ez a mánia már a vénséggel jár s hiábavaló ellene minden kapálód- zás. Kialudottan pislogott a világosság felé, legalább ha kiláthatna az égre, ez megnyugtatná, elbolyongana a régi vidéki hajnalok emlékeiben. De sem az ég nem látszott innen, sem a friss, még elhasználatlan szelekből nem jutott be ide egy fikarcnyi sem. Bűnt már egész fényfolyók áradhattak, de itt bent csak lassan, fokról-fokra világosodott, körülnézett a szobában. Még három szalmazsák hevert a padlón, alvó, szuszogó emberekkel rakottan.

Közel hozzá két fiatal gyerek aludt a szalmazsákon, szinte szerelmes összeborulásban, tovább egy öreg napszámos, aki egy belvárosi péküzemben dolgozik és csak éjfél után jár haza a kvártélyra. A negyedik zsákon egy ligeti hintáslegény fekszik, a takaró leesett róla s ahogyan állig felhúzott térdeivel alszik a csíkos trikójában, valami torzszülött zebrának látszik a félhomályban.

Micsoda csőcselék - gondolta az öreg harmonikás és inge aljával a maradék álmot is kitörülte a szemeiből. A zsák szélén ült, otromba bakancsaival kínlódott. Kemény és könyörtelen jószágok voltak ezek, úgy tátogtak előtte, mint a kipeckelt szájú harcsák s ha beléjük erőszakolta a lábait, fólfájtak benne a törései és bütykei. Sokszor gondolt ilyenkor az időre, mikor még mint falusi tanító szép rámás csizmát viselt, a bőr hozzásímult a lábaihoz s a lányok fölfigyeltek a kopogó lépéseire. De mindez olyan régen volt, hogy más már alig is emlékezik rá vissza. O benne is mélyre temetődtek ezek az

28 Kassák Lajos: Angyalföld 7. Nyugat, 1928/8. sz. 401-403. old.

234