Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Eszmék és látásmód - Vas István: Nehéz szerelem
kai. Viszont mi se kerülhettünk el egy vörös és fekete színű, rikító kínai fejekkel ékített „hiteles” kínai teakészletet. Általában a világtörténelem kirívóbb stílusai mind képviselve voltak egy-egy legújabbkori hulladékkal. S az az érdekes, hogy mindez nem zsibvásári holmi volt: költséget és leleményt nem kímélve állították őket elő. És nem is kis lelemény kellett hozzá, hogy az utánzón stílustól éppen csak egy nehezen megnevezhető, de könnyen észrevehető és határozott ízléstelenséggel különbözzenek. Apám egyik legbecsesebb szerzeménye például két karosszék volt, persze a hozzájuk való asztalkával és selyemkendővel: a rokokó cifrázatát a mi polgári bútoraink nehézkességével egyesítették. Amellett olyan finom kék és szürke gobelinnel voltak bevonva, hogy a huzat csak akkor került le róluk, ha vendégeket vártunk, de azok se mertek leülni ezekre a műremekekre. Voltak meghökkentőbb dolgok is. Egy vaskos, táncoló faun, sötétbronzból, kissé indokolatlan volt ún. polgári lakásban. Egy pőreségével is tisztességesnek ható márvány női akt kevésbé lett volna feltűnő, ha a műkereskedő vele együtt egy magas, karcsú, fekete márvány talapzatot is rá nem sózott volna apámra. A mennyezetre kusza bronz- és kristályüveg-csillárok kerültek, s ezek, ha valamennyi karocskájuk égett is, gondoskodtak róla, hogy fényüknél senkinek ne támadjon kedve huzamosabb ideig olvasni. Ennek orvoslására apámnak sikerült olyan állólámpát felfedezni, mely aztán lakásunk stílusát végső fejlettségében mutatta be. Ernyője nagy volt és zöld, ennélfogva az alatta elhelyezett két égő tapintatos és nőies fényt terjesztett. Maga a lámpa sötétbarna fából készült, és egy telt, meztelen sellőt ábrázolt. Teltsége azonban nem görögösen domború, hanem polgárian mo- lett volt. Jobb karját feje fölé emelte, így tartotta az ernyőt és az égőket. Combtól lefelé - mert a hátsó része még látszott - halfarokban végződött a nő és a lámpa. Húgom erősebb családi kötöttsége még akkor is kitűnt abból, hogy magától értetődően tudott a fanimfa hónalja alatt olvasni, sőt rajzol- gatni. Holott akkor már expresszionista stílusban. 725 (Lipótváros - a Sas utcai lakás) Az új szerzeményeket három-nagy hetenként megcsodálták a vendégek. A család emelkedése folyamatosnak és biztosítottnak látszott. Évi kezdett gyerekből lánnyá változni. A lakás mindig szőkébbnek bizonyult a bútorok 25 27-31. old. 226
