Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Bérlőktől (és albérlőktől) a lakóközösségig - Nagy Ágnes: Lakóközösség kontra háztulajdonos, házmegbízott kontra házfelügyelő: Osztályharc a bérházban
miután addig előző bejelentésére nem érkezett válasz. E házbeli konfliktusban nemcsak hogy valamennyi lakás bérlője, illetve háznépe állást foglalt valamelyik oldalon, de még öt üzletbérlő sem maradt kívül az eseményeken.20 A teljes lakóközösséget átjáró konfliktushelyzetben a házmegbízott mellett egy „Szabadság”-gal köszönő, feltehetően kommunista bérlő és a kommunista tömbmegbízott játszott kezdeményező szerepet. Egy VI. kerületi, 15 lakásos Paulay Ede utcai bérház 1934 óta szolgálatban lévő házmestere ellen két bejelentés érkezett az igazolóbizottsághoz. Az egyiket a kommunista házmegbízott írta 1945. június 8-án és körözte a lakók között, akik közül tízen alá is írták. A zsidóüldözést és az ostromot túlélt régi bérlők két kivétellel a házfelügyelő ellen foglaltak állást. A másik bejelentést az 1940 óta a házban lakó Ritz János férfiszabó írta a házfelügyelők szak22 szervezetének, ismeretlen időpontban. Az MKP-tag házmegbízott általános vádjához képest, miszerint a házmester és felesége „embertelen” és „reakciós” magatartást tanúsítottak, Ritz János bejelentésében a házfelügyelő és a vele szemben ellentábor nélkül álló szinte teljes régi lakókö20 A konfliktustól mindössze három üzletbérlő maradt távol, illetve három, talán még ekkor is üresen álló lakás. Az aláírók kilétét illetően eddig négy személyt nem sikerült a házban azonosítanunk. A három említett lakás az 1945. március végi népösszeírás idején állt üresen. Lásd: BFLIV. 1419. n. VI. kér. Nagymező u. 48. 21 BFL XVII. 997. VI. kér. Gerhát József. 22 Ritz János beköltözésének évére vonatkozóan lásd: BFL IV. 1419. j. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának iratai. Az 1941. évi budapesti népszámlálás felvételi és feldolgozási iratainak gyűjteménye. zösség - azaz a zsidóellenes intézkedéseket megelőzően, 1937 és 1941 között kiala- kult bérlőkor - összecsapása határozottan osztályharcos értelmezést kapott. A házmesterrel szemben megfogalmazott vádjai annak „kifejezett munkás ellenes magatartása” körül forogtak. Állítása szerint a házmester „a múltban pedig a «piszok proli» kifejezést sűrűn használta”, továbbá „nem egyszer tett kijelentést, hogy a háború végén (természetes német győzelmet várta) a szabó munkásokat (3 szabó mester lakik a házban) a cséri telepre viteti”24. „...az ilyen 18 évig volt házvezetőnő csak a kapitalista háztulajdonos csatlósa lehet és nem a lakók érdekeit képviselő személy ...”26: A bérház kommunista diskurzusa „ Állandóan hangolja a házat ellenünk kommunisták ellen és csupa reakciós emberekkel barátkozik.”26 „Bejelentésemet indokolom azzal, hogy Polczerné ma is azokkal tartja a szorosabb VI. kér. Paulay Ede u. 46. II. 2., valamint BFL IV. 1419. n. VI. kér. Paulay Ede u. 46. II. 2. 23 A bérlőkör rekonstruálásának forrása az 1941. évi népszámlálás. Lásd: BFL 1419. j. VI. kér. Paulay Ede u. 46. 24 A „cséri telep" a budapesti szeméttelepet jelentette. 25 BFL XVII. 997. VII. kér. Brestyánszky Józsefné. Schöpf Elemér tömbmegbízott tiltakozása a házfelügyelő igazolása ellen, 1945. július 22. 26 BFL XVII. 997. VI. kér. Polczer Miklósné. Czopf Józsefné lakó bejelentése, 1945. július 1. 171
