Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Bérlőktől (és albérlőktől) a lakóközösségig - Bácskai Vera: Egy úriház és lakói Pesten
A változás nem módosította a bérlők társadalmi összetételét: a középosztályi dominancia még erősödött, hiszen képviselőik ekkor már a lakásbérlőknek valamivel több mint 60 százalékát tették ki, de csak közel háromnegyedük élt 3-5 szobás lakásban. 1941-re 11-re szaporodott a kétszobás lakásban élő középosztálybeliek száma. Közülük ekkor már heten nélkülözték a cselédszobát: a már említett Gubovics Szilár- don és Paul Márián kívül az újonnan beköltözött idős Kercsendi Géza nyugalmazott magántisztviselő,(aki, mint láttuk, ennek ellenére alkalmazott cselédet), Molnár Ferenc ügyvéd, a Magyar Nemzeti Bank ügyésze, Avar Ármin papírkereskedő, a 24 éves Dr. Pázmány György BSZKRT tisztviselő valamint Kovács Erzsébet gázgyári könyvelő. Utóbbi Buttykay Sándor gázgyári mérnök udvari kétszobás lakásába költözött, amely azért ürült meg, mert bérlője a házban egy utcai kétszobás cselédszobás lakásra cserélte. A kétszoba-cse- lédszobás lakások középosztályi bérlői ugyanazok voltak, mint 1936-ban, csupán Hirschler költözött el (az ő kétszobás lakását bérelte ki Baján Ferenc ügyvéd). Az egy lakásban élők száma Az 1941-es lakbérjegyzék és a népszámlálási ívek adatainak összevetése, az egy lakásban élők számának, illetve az albérlők jelenlétének ismeretében még illuzóriku- sabbnak tűnik, hogy önmagában akár a foglalkozás, akár a lakásnagyság vagy cselédtartás alapján következtethetünk-e a polgári életstílusra. A polgári család intimitásának mítoszát rombolja az a tény, hogy 12 lakásban (a lakások egynegyedében) éltek albérlők. Kis- méretűekben is, és olyan bérlőknél is, akiknél foglalkozásuk alapján ez meglepőnek tűnhet. A legtöbb - öt - albérlő Spitzer Miksa ékszerész idős özvegyének négyszobás lakásában élt. Két szobát adott ki, lakói vegyes társadalmi összetételűek voltak: egy miniszteri tisztviselő mellett élt itt egy házvarrónő, egy állami felügyelőnő és egy gépgyári asztalos feleségével. Ráadásul a főbérlő zsidó volt, lakói pedig keresztények. Hogy hogyan osztoztak a két kiadó szobán, rejtély. Három lakásban élt három albérlő: Tauszig Lajosné pénzbeszedő 2 szobás (az egyik udvarra nyílt) lakását apja, anyja és kereskedő Fia mellett három albérlővel - egy nős banktisztviselővel és egy magán- tisztviselővel osztotta meg. Hasonló zsúfoltságjellemezte Barabás Imre üvegkereskedő 53 éves özvegyének kétszobás lakását, akinél egy nyugdíjas házaspár, valamint egy eladónő talált otthont. Egy szűcsvarrónő fián és egy rokonán kívül 3 nőnek adta ki egyik szobáját, takarítás fejében. Hirsch Gyula gyarmatáru-ügynök 51 éves felesége két albérlőnek adta ki kétszobás lakásának egy részét: lakója egy röntgenasszistensnő és egy magántisztviselőnő volt. Olyan lakásokban is találunk albérlőket, ahol erre kevéssé lehetett számítani: így például Vajda Miklós orvos ötszobás lakásában, ahol feleségén és a cseléden kívül egy főiskolás és egy szabó élt. Nagyon tágasan ők sem élhettek, hiszen 2 szobát a rendelő foglalt el, tehát csak három lakószobájukat oszthatták meg az albérlőkkel. 159
