Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
"Elitlakások" a szocializmusban - Preisich Gábor: Közvéleménykutatás az új házak lakói között
lyen mértékben szüntethetők meg a jövőben. A vizsgálat alapján ki kellett értékelni, mekkora, milyen kivitelű lakásokat építsünk az 1950-es évben. A nagy lakáshiány mellett ki kellett értékelni azt a határt is, ahol - az adott pénzügyi lehetőségek mellett - a feltétlenül jogos igények minimuma van. Megállapítandó kereteken belül pedig azt a lakásprogramot kellett megtalálni, amely az igényeket a legjobban kielégíti. Ami magukat a kérdőpontokat illeti, nem volt várható, hogy közvetlen kérdések alapján kielégítő eredményt érjünk el, hiszen dolgozóink nagy része gyakorlatilag még maga sincs tisztában a lakás iránt támasztható követeléseivel. Ezért következtetéseinket részben közvetett kérdésekre adott válaszokból kellett levonnunk, az életkörülményekből, az életmódból, a lakás üzemszerű használatából kellett következtetni arra - tekintetbe véve a szociális fejlődést is, - milyen lakás fogja az igényeket a legjobban kielégíteni. Az adatgyűjtő munka felvilágosító munkával párosult, sok esetben kiderült, hogy a lakás kielégítő használatához szakember megfelelő tanácsa szükséges. Ami magukat a kérdéseket illeti, ezek nagyjából két csoportra oszlottak: az egyik csoport a szemlélő által megállapítható tényeket az általa szemlélt tapasztalatokat és következtetéseket foglalta magában, a másik csoport a lakókhoz közvetlenül intézendő kérdéseket tartalmazta. Az ezekre adott 1 Építészet-építés 1950/8. 500-513. old. 2 Építészet-építés 1949/1-2.13-14. old. válaszokból megfelelő következtetéseket tudtunk levonni. A közszükséglet-kutatást öt, három tagból álló csoport végezte. Munkájuk során bejárták a Lehel téri városi házakat, az újpesti Szent László úti, a Béke úti1, a Pesterzsébeti-Csarnok téri, a csepeli2, a Szél utcai, a Zápor utcai3, a Pongrácz úti4 városi házakat. Összesen kb. 150 lakást tettek vizsgálat tárgyává. Ezek közül a legkisebb egyszobás, fürdőszoba nélküli lakás volt, de akadtak három-, sőt négyszobás teljes lakások is. A bizottságok referátumaikban először általános tapasztalataikat írták le, majd az egyes kérdőpontok szerint sorra menve számoltak be részletes benyomásaikról. A kutatás módjára vonatkozólag idézem az egyik csoport beszámolóját: „A lakáskutatást a telepfelügyelőnél kezdtük. Megállapítottuk a kategóriákat, kikerestük a legjellemzőbb típusokat (kislétszámú, nagylétszámú család, fizikai dolgozó, értelmiségi, politikai téren dolgozó stb.). Ezeket azután meglátogattuk és kikérdeztük. Mindenütt nagy megértéssel találkoztunk, közvetlen kapcsolat alakult ki, beszélgetés közben szinte észre sem vették, hogy adatokat gyűjtünk.” A lakóknak a lakásokra vonatkozó értelmi beállítottságára idézem az egyik mérnökjelentését. „A lakók majd mindegyike örömmel lakik új otthonában, még nyolcgyermekes család is örül, mert ezelőtt sokkal rosszabb lakásuk volt. Kedvvel díszítik a lakást, sok a 3 Építészet-építés 1950/7.439-445. old. 4 Építészet-építés 1949/6-7. 33-34. old. 140