Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
"Elitlakások" a szocializmusban - Prakfalvi Endre: Lehel (Élmunkás) tér 2. A., B., C., D
lakásokat és az elbocsátott dolgozók továbbra is lakták azokat.41 A források szerint akkor a Lehel-térről két család bizonyosan elköltözött.42 Az 1950. október 22-i, a tanácsrendszerre történő váltás jegyében készített választói névjegyzékben már nem szerepeltek.43 A választói névjegyzék mind a négy ház lakóinak születési évét és foglalkozását tartalmazza. Mondhatni felvonult az egész Osztrák-Magyar Monarchia és kicsit Kö- zép-Európa, Bécstől Brassóig, Breslautól Tarnovón át Fiúméig. A legidősebb választásra jogosult lakó a kiegyezés után egy évvel született, a legfiatalabb 1930-ban. A foglalkozásokat tekintve is sokszínű a paletta: óvónő, kazánkovács, háztartásbeli, mérnök, orvos, gyári munkás, pártfunkcionárius, az AVH tisztje és alkalmazottja, át- képzős, tisztviselő, könyvkötő, stb. A névjegyzékben a 2.D. szám alatti lakosok köti PSZL SZOT Szoc. Pol. 2.1.16.CS. 17/1952. öe. A Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa (eljegyzése a SZOT Munkásellátási osztályának 1952. II. 27. A Kökőnyösi házakra: lakótelep: t: Lux Kálmán, kockaház; t: Schall József, Kőarchitektúrás ház; t: Zoltán László. ÉÉ 1951/4.212., 214-215. old. 42 PSZL SZOT Szoc.pol. 2.f. 16.CS. 13/1949. öe. Lakáscsere kérelmük, 124-125 lapok. 43 BLFIV. 1404. Bp. Szkfv. Igazolóválasztmányának iratai. Választói névjegyzék, 1950. 72-es szavazókor. A dokumentumra Sipos András főlevéltáros hívta fel a figyelmemet, itt köszönöm meg. 44 Egy negyedik művész is a ház lakója lesz, Bokros Birman Dezső (1889-1965). A művészek a két világháború között a művésztársadalom baloldali progressziójához kötődtek. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon l-lll. Bp. 1999-2001. Főszerk.: Fitz Péter. 45 Schal 11949 májusában fejezte be a MATI-ban a terveket. A C és D építését az organizáció szerint 1949. III. 14.-X. 1. között tervezték. UÉ, 1949/4-5. zött szerepelt Berda Ernő (1914-1961), Pap Gyula (1899-1983) festőművész és Vedres Márk (1870-1961) szobrászművész.44 A művészek megjelenése összefüggött a ház speciális funkciójával, melynek az A-C-hez képest tovább finomult terveit Schall József egyedül készítette. Az épületben 4 műterem-lakást alakítottak ki (ez a homlokzatképzés módjára is hatással volt); két szobrász a földszinten, két festő a jellegzetes, felfelé tört vonalú tetőemeletben.45 Az általánosságokon túl — műterem is kevés volt46 - konkrétumokat nem ismerünk a tervváltoztatás, a műtermek kialakításának okairól. Vedres 1948-ban, az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumán először kiosztott Kossuth-díj díjazottjaként eképp nyilatkozott: „Tervekben nincsen hiány... csak egy rettenetes gondom van: a műterem... nem igazi műterem ez! Kicsi is, rossz világítású is... a 129-132. old. A D fűtésének használatba vételét 1950. VII. 26-án engedélyezték, építése 1950 nyarán fejeződött be, hivatalos átvétele a C-vel együtt szeptember 6-án volt. (3743/F/5/1950. IX. 6.). 1951 januárjában pótköltségvetés alapján Vedres Márk műtermében üvegezési munkákat végeztek, valamint az átázott hajópadlót kellett felbontani. Valójában építési engedély nélkül valósult meg a ház, utólag kapott fennmaradásáról határozatot a Városépítési Tervező Iroda kérelmére (374/XIII/129/2/1951. IX. 21). BFL id.h. 46 A Népművelési Minisztérium anyagában számos kiutalási kérelem található; Százados úti művésztelep, Kelenhegyi úti Művészház. Magyar Országos Levéltár [MOL] XIX -1 -3 -a. 6. és 49. dobozok (1949-50). A Művészeti Osztály anyaga. Az osztály Perényi Imrével [ÉM főosztályvezető] tárgyalt az „égető problémá”-ról, s megegyeztek abban, hogy az ötéves ten/ folyamán 50 db műteremlakást építenek (1951. V. 30.) Angyalföldön a Fiastyúk utcában Hegedűs Béla tervei alapján épült 137
