Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)

"Elitlakások" a szocializmusban - Prakfalvi Endre: Lehel (Élmunkás) tér 2. A., B., C., D

nagy ívű modernista elképzelésekkel és ötletekkel álltak elő. Nem helyreállítani akarták, hanem a múlt hibáinak kiküszöbölésével a várost újjáépíteni. Új városrészeket álmodtak a romos, zárt, keretes beépítésű elavultak helyén, pont- és sorházak százainak levegős, napfényes telepítésével.4 Új nevén, a Lehel tér (1945) ezekben az elképzelésekben nem került kitüntetett helyzetbe, miközben a piac a saját törvényeinek megfelelően működött.5

A jellemzően még nem a szovjet típusú népgazdasági tervezés jegyeit mutató, az ország újjáépítését célzó hároméves tervprogramot 1947. augusztus elsejével hirdették meg. (Két hétre rá, Nagyboldogasszony napján kezdődtek meg Mindszenty József prímás vezetésével a Mária év eseményei.) Az élmunkás mozgalom ennek két és fél év alatt történő megvalósítását célozta-támo- gatta. Első ízben az élmunkás jelvényeket 1948-ban a „világ dolgozói nagy ünnepének, május elsejének az elő estéjén” osztották ki: az 1-es számú élmunkás Gerő Ernő, a „hídverő” közlekedésügyi miniszter volt.6

4 Vö: (számos publikációból válogatva) Granasztói Pál: Nagy-Budapestvárosrendezési terve. Térés Forma [TF] 1944M5/11.170-175. old.; A városszerkezetet decentralizálni kell, a fejlesztés a Dunával párhuzamos, észak-déli irányú lehet.

R. Pán József: A tervező álma. Egy romváros újjászületése. Budapest, 1945. Morvay Endre:

A jövő Budapestje. Budapest, 1946/1. 23-27. old.; Major Máté: Elavult városrészek újjáépítése. Uo. 1946/5.197-199. old. Olgyay & Olgyay építészek. Művek és művészek Budapest, 1946. 62. skk. Összefoglalóan; Vadas Ferenc: A Közmunkatanács és a budapesti Duna-partok újjáépítése 1945-1949. Budapest Főváros Levéltára Közleményei'84. Budapest, 1985.171-194. old.;

Élén Rákosi Mátyással az „egészséges balratolódás”(1948) folyamatában az építésügy, a tervezés szervezeti keretei is megkezdték átalakulásukat. Kezdetét vette a magántervezés háttérbe szorítása, az építészek tervezővállalatokban való foglalkoztatása. A szociáldemokrata Fischer József vezette Fővárosi Közmunkák Tanácsát, eladdig a városépítési folyamatokat irányító nagymultú intézményt a Gazdasági Főtanács titkára, Vas Zoltán (MKP) 1948. február 21-én huszonnégyórás határidővel megszüntette, lapjával, a Tér és Formává.1 egyetemben.7

A köztársaság kormánya 1948. május 15-én kihirdetett rendeletével (5 500/1948) létrehozta a közületi magasépítkezések terveinek elkészítésére és az építkezések gazdaságosabbá tétele céljából az (Állami) Építéstudományi és Tervező Intézetet. Ez a költségvetési szerv még azon év decemberében osztódással szaporodott, megalakult az Építéstudományi InUő: Budapesti tervpályázatok 1945-ben I. II. III. Magyar Építőművészet [MÉpm] 1985/2., 3., 5. 15-17., 52-55., 54-57. old.

5 Razzia! Forintbizottságok a Lehel-téri piacon. A zugárusok, feketézők, árdrágítók ellen. Szabad Nép, 1946. VII. 31.3. old. A lap ára 100 000 000 adópengő. Augusztus elsején, a forint bevezetésének napján, az újság ára 40, a kenyér kilója 96 fillér.

6 Szabad Nép, 1948. IV.30 2., 5. old.; 1948. V. 1. 2. old. 3 éves terv két és fél év alatt. Irta Béréi Andor. [Országos Tervhivatal, főtitkár],

7 Fischer József visszaemlékezéséből. In: Budapest Főváros Levéltára Közleményei, id. mű.

412-413. old. Közreadta: Rainer M. János.

124