Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
A polgári lakás: ideál és valóság - Gábor Eszter: A polgári lakásigények mélyrepülése – az egyszobás cselédszobás lakás
ugyan benyúló udvari szárny, de az egyszobás itt is az udvarra nyílik; javára szolgál, hogy a szoba előtt nincs gang, de van egy kis erkély. Az épület utcai homlokzata már a további évek egyik jellegzetes típusához tartozik: az utcavonalon álló földszint fölött az emeleti középső két tengely némileg előreugrik, míg a szélsők homlokfala az utcavonalhoz igazodik, és a hozzájuk kapcsolódó erkélyek mellvédje folytatja a középső rész vonalát.22 (A későbbiekben a háromtengelyes utcai homlokzat is gyakori lett, amelynek a középrészén csak egy ablak volt.) A harmincas évek legelején még kivételesnek számított, ha egy belterületi házban szintenként több egyszobás lakás is volt. Az évek során javultak az egyszobások házon belüli „pozíciói”: nemcsak a lépcsőház előtt vagy az udvari fronton kaptak helyet, hanem egyre gyakrabban egyen rangú ként bárhol. Ezzel párhuzamosan egyre gyakoribb lett, hogy a számuk elérte, sőt meghaladta a kétszobásokét. Az egyszobás lakások differenciálódtak is, az egyszerű garzon mellett volt főzőfülkés, egyszoba-konyhás- fürdőszobás, egyszobás-hálófülkés megoldás is.23 A korai harmincas években még 22 Tér és Forma V. 1932.313. old. 23 Tér és Forma VI. 1933.50. old. Hofstätter Béla eddig azonosítatlan helyen épült bérházában egy kétszoba hallos lakás mellett egy utcai egyszoba-konyhás-fürdőszobás és egy egyszobás garzon utcai valamint egy egyszobás-konyhás-fürdőszobás udvari lakás épült szintenként; Tér és Formal1.1933. 343. old. Érdy Zsigmond Horthy Miklós (ma Bartók Béla) úti bérházában az utca felé egy kétszoba-hallos és egy egyszoba-hallos lakás épült, az udvar felé egy csak hálófülkés egyszobás lakásokban jelent meg a cselédszoba.24 A Fehérvári út 29. sz. háromeletes ház (tervezők: Oblatt György és Hajdú Miklós) publikált tervein látszólag nincs is kétszobás lakás, az utca felé két egyszobás-hallos-hálófülkés-cse- lédszobás, az udvar felé egyszobás-konyhás-fürdőszobás lakás épült. (Az udvari lakáshoz tágas sarokerkély tartozik.)25 A Tér és Forma 1934-es évfolyamában található az első olyan ház (Weisz Sándor: Eszék utca 8. sz. bérház), amelyben minden lakás egyszobás. A szintenkénti két nagyobb lakáshoz az utca felé szoba, komplett konyha és abból nyíló cselédszoba is tartozik. Közöttük helyezkedik el az udvarra nyílóan egy egyszobás-főzőfülkés- fürdőszobás lakás.26 A közeli Szabolcska Mihály utca 18. számú házban szintenként hat egyszobás lakás volt: a négy utcai lakás hallal, konyhával, kamrával és fürdőszobával; a két udvari: főzőfülkével kiegészített garzonlakás. Ebben a házban egyik lakáshoz sem tartozott cselédszoba.27 Ettől kezdve egyre gyakrabban jelentek meg az egyszobás komfortos lakásokat tartalmazó bérházak, az e lakástípus iránti keresletet demonstrálva. Nem csak az akkor még egyszoba-konyhás fürdőszobás. 24 Tér és Forma V. 1932.72. old. Szabolcska Mihály utcai Hunnia udvar. Seiler István. 25 Tér és Forma VI. 1933. 246-247. old. Igazság szerint a bal oldali utcai lakás hálófülkéje félszobányi (11 m2), és a jobb oldalié (18 m2) szobának tekinthető. 26 Tér és Forma VII. 1934.89. old. 27 BFLIV. 1419.j. 1941. évi népszámlálás lakásívei. (A továbbiakban: BFL IV. 1419.j.) XI. Szabolcska Mihály u. 18. 108
