Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
A polgári lakás: ideál és valóság - Gábor Eszter: A polgári lakásigények mélyrepülése – az egyszobás cselédszobás lakás
Érdy Zsigmond: Horthy Miklós (ma: Bartók Béla) úti bérház Tércs Fonna, 1933 „Az egyszoba-komfortos lakások pozíciója a teljes lakásállományon belül 30 év alatt alaposan megváltozott...” az utcai homlokzat öt tengelye (ablaksora) mögött két szélen egy-egy kétszobás, míg középen egy egyszobás garzonlakás található. A kétszobásak mellékhelyiségei (konyha és cselédszoba) az udvarra nyílnak, a garzonlakás mögött a lépcsőház található. Másként fogalmazva: az udvarra nyíló lépcsőház előtti területet már nem kapcsolták a nagyobb lakásokhoz, esetleg harmadik szobaként, hanem önálló, redukált komfortú, kevés mellékhelyiségei önálló lakássá, garzonná alakították ki. Az udvar felé nyílóan épült még további két lakás a lépcsőház és a kétszobás lakások mellékhelyiségei között: egy garzon és egy egyszoba-előszoba-konyha-fürdő- szobás.19 A kialakulni látszó új háztípustól — nincs háromszobás lakás, mindegyik kislakáshoz épült előszoba és fürdőszoba, ámde nem mindegyikhez tartozott konyha -, eltérő a külső Pannónia utcában épült háromemeletes ház (tervezők: Goldmann és Antal), amelyben egy kétszoba-hallos lakás mellett három egyszobás volt. A kétszobás bejárata a lépcsőházból nyílt, a többié a függő- folyosóról, és azokban a konyha területéből levágott kis előszobán át lehetett bejutni a konyhába, amelynek egy kis oldalbenyílójában állt a fürdőkád. A szobába a konyhán át volt bemenet.20 Röviden összefoglalva: a szabályos szoba-konyhás lakást már a tervező módosította oly módon, ahogy a következő évtizedekben, főleg a hatvanas években a lakók komfortosították szerény lakásaikat. Klasszikus szoba-konyhás lakást a 19 Tér és Forma IV. 1931.286. old. 20 Tér és Forma IV. 1931.290. old. 106
