Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
A polgári lakás: ideál és valóság - Gábor Eszter: A polgári lakásigények mélyrepülése – az egyszobás cselédszobás lakás
Ezrey, azaz Komor Marcell (1868-1944), aki ekkor már 40 éve praktizáló építész volt, 1936-ban a változásokat elemezve írta: „Bátortalan kísérletek megmutatták, hogy a tőkék elhelyezése számára a bérházakban is van ’fantázia’. Csak okosan kell eljárni. Első feltétel a telkeknek viszonylagos kicsinysége. A nagy telkekkel mit sem lehet kezdeni. A nagy telkeket legfeljebb tőkeerős nagy vállalatok nyugdíjintézetei építhetik be a tisztviselők számára. Nagy telkeket nagy vállalatok reprezentáló épületei számára lehet beépíteni, amelyekben a bérlakások háttérbe szorulnak. A kicsi telkekre miniatűr lakásokat kell építeni, takarékos méretekkel, de a modern kényelem minden atributumával: központi fűtéssel, melegvíztermeléssel, szemétledobó aknával, telefonnal, rádióval, terraszokkal, a gáz-, víz, és villamos-órák kihelyezésével, nehogy a leolvasó közegek a lakó nyugalmát zavarják, lifttel és minden egyéb jóval. A bérházépítés ismét .iparággá’ alakul, de alaposan megváltozott kellékekkel: a monstreházat a miniatűr bérház váltotta fel, mert az építő vállalkozó nem megtartásra, hanem eladásra spekulál. [...] A redukált méretű lakások termelése a mai szűkös viszonyok mellett indokolt. A lakó a kényelem káprázatát kapja aránylag kevés lakbérért.”15 Hogyan alakult mindez a gyakorlatban, mi módon alakultak ki új ház- és bennük új lakástípusok? is Ezrey: Bérházak. Tér és Forma, IX. 1936. 36. old. A - Komor Marcell írását is közlő - Térés Forma, az 1928-ban indított építészeti folyóirat korai éveiben főleg külföldi építkezéseket ismertetett. Szerkesztője, Bier- bauer Virgil követendő példákat kívánt állítani olvasóközönsége elé, és ilyeneket Magyarországon akkor, részben az építkezések kis száma, másrészt az építtetők és építészek konzervatizmusa miatt nemigen talált. Az általa publikált külföldi, elsősorban német, osztrák és francia munkák nem maradtak hatástalanok. 1932-től, az építkezések megindulásától egyre nagyobb számban publikált magyarországi új épületek, és közöttük előkelő helyen a bérházak, a korábbiakhoz képest alapvetően új szemléletet tükröztek. Egyszerűsödtek az épülettömegek, eltűntek a homlokzati díszítések, a bérházak belső szerkezete is - mint erről a későbbiekben lesz részletesebben szó - átalakult. (A szemlélet változásában a Térés Forma szerepe csak egy volt a sok tényező között, amelyek részletes taglalására itt nincs hely és mód.) A változások első jelei elvétve már a húszas évek legvégén jelentkeztek. 1929-ben, a harmincas évek egyik legjelentősebb bér- háztervezője, Hofstätter Béla Klauzál utca 13. sz. alatti bérházának tervén már feltűnik az egy szobából, előszobából, konyhából és fürdőszobából álló utcai lakás alaprajza.16 De ez még kivétel. 1930-ban is Fenyves és Fried - korszerűségük miatt dicsért - Kisrókus utcai bérházainak egyszobás lakásai mind a függőfolyosós udvarra nyílnak, 16 Tér és Forma II. 1929. 255. old. 101
