Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)
1930
De ezekben a napokban mindnyájan a kezdés friss örömét érezzük. Milyen boldogság lehet így szeptember elején berukkolni az iskolába. Gyermekkorunk ismerősét, a palatáblát hiába keressük. Budapesten nincs sehol. Csak talán tanyai iskolákban használják még néhol. A palavessző csikorgása se hallható, mely emlékezetünkben végzetesen összeforrt a betűvetés első próbálkozásaival. Amint halljuk, tolltartót se vásárolnak. Ez karácsonyi cikk, akkor kapják a kisdiákok, s ilyenkor még van nekik tavaly karácsonyról, az angyaltól. Hát a préselt képek, a matricák, a levonok, melyek színes alapjukkal annyi örömöt okoztak nekünk hajdanában? Azok is divatjukat múlták. Néhol, külvárosi boltok adják ráadásul kis vevőiknek. Más újságok vannak. Az állam roppant tömegben vásárolja gyermekmen- helyei számára az írószereket, melyeket a vidéki tanfelügyelők útján osztanak széjjel az egész országban. Minden egyes gyermek hét-hét füzetet kap, két irónt, hat tollat, negyedikestől fölfelé hat darab festéket, öt rajzfüzetet. Meg kell állapítani, hogy iskolairkákban kizárólag magyar árut használnak. (Ezen a téren diadalmaskodik az az elv, melyet másutt csak üggyel-bajjal tudunk keresztülvinni.) A régi hátitáskát már csak elemisták hordják. Egyébként az aktatáska divatos új gimnazisták körében, a hetedikesek-nyolcadikosok pedig azt se igen használják. Majdnem minden budapesti gyerek már első gimnazista korában kap töltőtollat, s töltőtollal ír. Népszerű a repülőgépek papírmodellje, aZeppe- lin-modell a hangárral, melyet maguk a diákok állítanak össze. Minden gyermeknek van notesze (a nagyobbaknak tanári notesze is). A radírt változatlanul imádják. Miért? Ezzel el lehet tüntetni azt a bűnt, melyet írásban elkövettek. (A bűnbocsátás jelképe.) Ami a könyveket illeti, megtudjuk, hogy egy első elemisnek ma csak ábé- cés könyv kell, mely egy pengő nyolcvan fillérbe kerül. A negyedik elemis minden könyvkészlete már tizenöt pengő, az első gimnazistáé harminc-harmincöt pengő, a nyolcadikosé hetven-nyolcvan pengő (a segédkönyvek és szótárak nélkül). Az idén húsz százalékkal több ginmazista van, mint tavaly, és húsz százalékkal kevesebb elemis. Némely iskola együttesen vásárolja a könyveket, s ekkor a boltok minden tizedik példányt ingyen adják a szegény diákok részére. Sok könyvesbolt a szülők könnyebbségére számlát nyitott, melyet négy vagy hat részletben törleszthetnek. íme a legújabb hírek a papírszüretről... 1930. szeptember 12., péntek, 9. old. 58