Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)

1930

pantás már rosszullétet okoz, tíz belélegzés feltétlen halált. Jelenlétét nem lehet észrevenni, csak ha cigarettára gyújtunk. Ekkor a cigarettafüst keserű mandulaízű. Vegyszerekkel s madarakkal próbálják ki, főképp a hajók fenekén, a kabinokban. Az első huszonöt másodpercben minden élő poloskával végez. (Érdekes, hogy a patkány, egér a kékgáz öt százalékos hígításától is megdöglik, viszont a moly csak a poloskairtáshoz használt gáz száz százalékos adagjától pusztul el.) A munkások egy mérnök vezetésével gázmaszkban mennek be a szobákba, hat óráig gáz alatt tartják a helyiségeket, s akkor lassan nyitnak, óvatosan szellőztetnek.- Történtek-e már halálos balesetek?

— Bizony, elég gyakran előfordulnak vigyázatlanságból. Egy munkás úgy érezte, hogy elszédül a gázmaszkban - mert kellemetlen ezt viselni, az ember elszédül alatta - s ahelyett, hogy kijött volna a gáz alatt lévő helyiségből, lekapta arcáról. Szörnyethalt.

— Mennyibe kerül egy ilyen gázmaszk?- Hatvan pengőbe. A kommün után, mikor a nyomor, a szegénység folytán a város sok része fertőzött volt, poloskairtás céljára hat gázmaszkot kértünk az antant-bizottságoktól. Föl kell jegyeznünk a leendő történészek számára - a trianoni békeszerződés nagyobb dicsőségére -, hogy ekkor az antant-bizottság hetekig habozott, hiteles iratokat követelt, tanúsítványokat, minisztériumi bizonyítványokat is, míg végre valahára megadta az engedélyt, holott a gázmaszkkal még nem lehet háborút csinálni, legfólebb védekezni a támadás ellen, melyet titokban és orvul intéznek ellenünk.

— És a férgek nem találták még föl a gázmaszkot?- Nem. De mégis védekezni próbálnak. Megmagyarázhatatlan, emberi ésszel föl se fogható, hogy az ellenük irányuló hadászati műveleteket megsejtik, és sokszor csapatosan menekülnek, mint egy karaván, át a szomszédba az ablakok résein keresztül, s ilyenkor a szomszédot boldogítják. Hatósági intézkedések vannak arra vonatkozólag, miképp kell bánni a gázzal, s nehogy a környezet egészségében és életében kárt tegyen. A szomszédok azonban a „gázháború” idején mégis idegesek. Múltkor különös esetet jelentettek. Egy hölgy, aki megtudta, hogy a mellette levő házban egy napon - mondjuk - szerdán délután öt órakor „gázaz”-nak, rosszul lett, elájult. Azonnal kihívták a mentőket. Arról panaszkodott, hogy ciánmérgezése van. Mert a szomszédos lakásból átszivárgóit a gáz. A mentőorvos semmiféle tárgyi tünetet nem talált a „beteg”-nél. Később kiderült, hogy a szomszédjánál még nem is fejlesztettek gázat, az irtást - valami oknál fogva - elhalasztották huszonnégy órával. Ilyen csodákat tud néha művelni az élénk képzelet, melyet - magyarul - hisztériának is hívnak.

1930. augusztus 21., szerda, 6. old.

54