Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)

1930

Tizenkétezer ember, együtt

Tanulmány a tömegről

T

izenkétezer ember együtt a Thököly úti ünnepi csarnokban, melyhez fogható kevés van a világon, a Mária napon, este hétkor, az augusztusi hőség gőzfürdőjében, elpilledve, lélekzet után kapkodva, verejtékesen lángoló szemmel. Tizenkétezer ember, tizenkétezer lélek együtt.

Budapestiek, vidékiek és falusiak. De azért a vidék vezet a faluval szemben. Avidékiek már mindent tudnak, ők szolgálnak felvilágosítással a budapestieknek. Parasztasszonyok vastag szoknyában, akik az asztalra kuporodnak, s kövér, óriás görögdinnyét gyilkolnak meg, késsel, úgy, hogy a görögdinnyék piros szíve vérzik. A lábak fájnak a pokoli melegben. Vidéki kis- asszonykák magas sarkú cipőben imbolyognak, sántikálnak szegénykék.

Öreg nénik nagy, fekete legyezőkkel. Öreg urak nagy, fekete esernyőkkel. Mindenki a rossz időre fölfegyverkezve érkezett, s most nem hagyja otthon az esernyőjét. Gyermekek mézsárga, méregzöld selyemcukrot rágcsálnak.

Benn a teremben harsog, morajlik, mennydörög a tömeg. Micsoda óriási látvány. Tizenkétezer ember együtt.

Cserkészek, magyarok és németek. Egy úr, aki leveti kabátját, s csíkos ingben áll, de ez külföldi, belga. Román szót is hallani. Sok román érkezett ide, különvonat hozta őket, egész szállodát lefoglaltak.

Kövér urak kockás zsebkendővel itatgatják gyöngyöző homlokukat. Mindenkinek a kezében van valami, műsor, virág, újság, azzal legyezgeti magát. Az egész terem mozog. Ez a sok alkalmi legyező olyan, mint egy titáni szárny, szélvihart ver az elviselhetetlen hőségben. Japáni kép.

Kék skapuláris falusi Mária-leányok öten is gyöngéd figyelemmel legyez- getik a plébános urat, akinek boltozatos homlokán fényes erecskékben csorog a verejték. Halovány, lankatag apácák hősiesen tűrik a forróságot.

Ifjú mentőorvosok cirkálnak, mintegy prédára lesve. Egy angol csoport Budapest szépségeit dicséri, s Budapest térképét lobogtatja. Ez is jó legye48