Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)

1933

A viceházmesterné négyéves kislányát először vitte moziba egyik lakó házaspár. Az okos kislány kíváncsiskodik, kérdezősködik. Minden érdekli.- Ki az a bácsi? - kérdezi egyik szereplőre, aki éppen akkor lép ki hatal­mas gépkocsijából.- Az annak a néninek a férje, akivel már többször láttad őket együtt — magyarázzák neki.- Hát akkor miért nem verekszenek? - kérdezi tárga nyitott, csodálkozó szemmel. 1933. november 22., szerda, 8. old. Pesti utca M inden viszonylagos. Nincs általános értékelés. Ki-ki azzal foglalko­zik, azt veszi észre, ami szívügye, ami legjobban érdekli. Nők egy­más ruháit, bundáit látják meg először az utcán, kisgyerekek a játékot, melyet maguknak szeretnének, cselédlányok a szomszéd cselédlányt figye­lik éles szemmel, gépkocsivezetők a többi gépkocsivezetőt, nyugdíjas öreg­urak a sétatéren hasonló korú társukról igyekeznek mindent kifürkészni. Hallottuk az utcán, amint egy toprongyos ember irigykedve mondta fe­leségének:- Nézd csak, mennyi kenyérhéjat visz a túlsó járdán az az ember. Észrevette. Megirigyelte a kenyérhéjat. Mi is odapillantottunk. Csakugyan, hatalmas batyu kenyérhéj volt. A lyukas szövetből több helyt kikandikált a száraz kenyérhéj. Ha nem fi­gyelmeztetnek rá, bizony megtörténik, hogy mi észre se vesszük. 258

Next

/
Oldalképek
Tartalom