Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)

1932

A vízfogyasztás hatalmas emelkedést mutat. Ami azonban még ennél is fontosabb sok embernek, az a sör. Nos, a sörfogyasztás is nagy emelkedést mutat. Ezekben a napokban a júniusinak kétszeresét itták meg az emberek. Illetékes helyeken azonban sietnek ezzel együtt kijelenteni, hogy az idei kánikula sörfogyasztása meg sem közelíti a múltévit, két év előttit. Ok: a rossza gazdasági helyzet. íme: a gazdasági válság még a kánikulával is összefüggést teremt.

A fürdők. A Hullámfürdőben 1300-1400 jegyet adtak ki, a Széchenyiben 3500-3600-at, a Palatinus-strandon 3000-3200-an fürödtek, a Lukácsuszodában 1000, a Duna-uszodában 1600-1800 fürdőző volt, a Császárban 1600-nál is több. Ha ehhez hozzászámítjuk a többi fürdőket, strandokat, még mindig csak két százalékát teszi ki Budapest lakosságának a kánikulai fürdőzők száma. Ez is a gazdasági helyzettel áll összefüggésben. Budapest fürdőváros - igen. De Budapest szegény, a fürdők pedig drágák. A mai Budapest közönségének anyagi viszonyaihoz csak a dunai uszodák árai igazodnak. Ilyen uszoda azonban csak egy van, az Erzsébet-hídnál. Évről- évre sürgeti a közönség újabb dunai uszodák építését, de a székesfőváros nem hajlandó a sürgetést meghallgatni.

A szerdai kánikulában bokáig érő víz lepte el az uszoda deszkapadlóját, mely lesüllyedt a fürdőzők százai alatt.

Ez is hozzátartozik a budapesti kánikula képéhez.

1932. július 7., csütörtök, 6. old.

154