Kosztolányi Dezső Pesten és Budán - Budapesti Negyed 61. (2008. ősz)

Kávéház és más vendégterek

Szellemidézés a New-York

kávéházban

A kávé gőze illan át forogva

a téli reggel füstjén szerteszét s ott, hol zabáltunk hajdan éhgyomorra dicsőséget, dohányt és feketét,

nők, villanyok között, tombolva nyersen a lehetetlent érzem én magát, szeszélyt, kalandot, sok-sok régi versem és ifjúságom vad aether-szagát.

Lásd, most jöhetnél, Osvát. A halál tán el is bocsát, jelenj meg e találkán, ragyogj föl a bárok oszlop megett,

hadd lássam egyszer még, örökre sértett gyászomba, rég eltűnt, fényes kísértet, vezérkedő, roppant szemüveged.

1934

(ÖL, 579. p.)

90