Kosztolányi Dezső Pesten és Budán - Budapesti Negyed 61. (2008. ősz)
Zeke Gyula: "Budapest, itt éltem én!" Kosztolányi Dezső Pesten és Budán
Hatvány Lajosnak 1912. január 2-án-min- denütt (minden kávéházban) nagy feltűnést kelt.”64 A zárójel magától értődő egyetemes gesztusa utóbb több kávéházi tárgyú Kosztolányi-szövegben is visszatér, emlékezzünk csak a Budapest, a kávéváros 1914-es mondatára: „Ami történik ezen a földön, itt történik.”65 A levelezés nem említett kávéházi szöveghelyei66 jobbára a helyszín említésére szorítkoznak, újat már nem tudhatunk meg belőlük. Előttünk állnak hát Kosztolányi ma ismert kávéházi versei67 és cikkei, és a levelei révén elénk tárulhatott a költő első budapesti évtizedének néhány kávéházi pillanata. Szó sincs azonban arról, hogy evvel szert tettünk volna az ismert szövegtest minden kávéházi passzusára. Csak e válogatás egyéb írásai további harmincnégy kávéházi szöveghelyet tartalmaznak. S e helyek ritkán merülnek ki a puszta említésben, igen gyakran M LN, 227. old. 65 F, 23. old. 66 LN, 185.; 237.; 284.; 285.; 293.; 324.; 368.; 501.; 541.; 568.; 581. old. 6? Egyetlen vers „holléte" szorul tisztázásra. Kosztolányi a kiadójához, Tevan Andorhoz intézett 1916. február 27-i levelében papírra veti a Lánc, lánc eszterlánc címen tervezett verseskötete tartalomjegyzékét. Ebben szerepel Ó régi kávéház címmel egy vers (LN, 351. old.). Amint azt Réz Pál a levélhez csatolt jegyzetben tudatja velünk (NL, 933. old.), a tervezet - kihagyásokkal ugyan, de - megegyezik a még abban az évben megjelent Mák című kötet anyagával. Ám sem abban, sem más későbbi kötetben nem szerepel ilyen című vers. Meglétéről viszont egy helyütt Harmos Ilona is említést tesz, Kosztolányinak az utcalányokhoz fűződő viszonya kapcsán: „ír róluk a Régi kávéház-ban... is.” (KÉ, 148. old.). A megoldás egyszerű, a kötetben csak 1924-ben közre adott értékes várostörténeti elemeket tartalmaznak. Utalhatunk a már említett, 1906-os Nyár című szöveg három pontos mondatára, amely az első összefoglalása Budapest és a kávéház egylényegűségének. Az 1919 eleji Aszutykos város kávéházi asztalra ugró patkánya ugyancsak becses háború utáni nagyvárosi hír, az 1924-es Téli éj együtt a szenvedőkkel kódája pedig valóságos közelképe a kávéházban végzett újságírói munkának. Hasonló a helyzet a verseknél is. Nézzenek csak újra az Esti Kornél rímeire, a Budapest hatodik versszakára vagy a Csatakos virradat apokaliptikus kávéházi képére! S persze a be nem válogatott szövegek is szép számban tartalmaznak fontos kávéházi helyeket. Olykor az életmű legváratlanabb pontján ütközünk beléjük. A múlt századforduló irodalmi modernségének kávéházi beágyazottságáról például 1917-ben, Színi Gyulát méltatva írja le ezeket a soroBús férfi panaszai itt is olvasható „New York, te kávéház..." kezdetű verséről van szó, amelyet Kosztolányi Ó régi kávéház címen 1913-ban a Nyugatban (16. szám, augusztus 16., 218-219. old.) Somlyó Zoltánnak ajánlva publikált először. A Bús férfi panaszaiban közölt változat csupán az első sor kezdő szavaiban különbözik (Ó régi kávéház... - New York, te kávéház...), egyebekben betű szerint egyezik az első változattal. Figyelmet nem is e különbség érdemel, hanem a vers korai keletkezése. Fontos bizonyítéka ez annak a máshonnan is tudható, ám felejtésre vetett ténynek, hogy a századforduló aranykor-mítoszának szellemi eszkábálása már az első világháború kirobbanása előtt megkezdődött. Nemcsak az összeomlás traumája szolgáltatta tehát hozzá a szellemi-lelki muníciót, de legalább ennyire a modernités nagy nemzedékének életforduló-élménye. 29
