Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - BUZINKAY GÉZA: A két Ágai

cikkei térték az újságolvasók számára érdekes témává a városi hétköznapi és ünnepnapi életet, helyszíneit és alakjait, a napi eseményekre vonatkozó, részierekben gazdag információkat. Az épületek és építkezések, az útvonalak, az üzletek és a bankok, főképp pedig az emberek, a városi és a városba újonnan bekerült egyének - és a vicclapjaiban megjelenő típusok - kimeríthetetlen témákat adtak írásainak. A magyar sajtóéletben Agai működése révén történt meg a mindent uraló politizálás trónfosztása, hogy helyette a civilizált, sokszínű (nagyvárosi) élet különféle oldalai alá-fölérendeltségi sorrend nélkül, azonos megnyilvánulási lehetőségekkel váljanak fő témákká. Ennek a váltásnak a műfaja volt a tárca, kezdetben a hírlapokban a léniával elválasztott, „vonal alatti" csevegés, később//////, az Új Idők típusú irodalmi hetilapok révén már egy önálló laprípus vezető műfaja. Porzó egyéniségének, szemléletének meghatározó eleme volt zsidó származása: ebből ered, hogy a hangadó magyar társadalomtól eltérő szemmel látta a magyar közügyeket (elsősorban vicclapszerkesztőként) és az embereker, problémáikat. Az újszerű szempontokat az emancipáció után már nem utasított el a társadalom újságolvasó, többségében liberális része, sőt érdeklődéssel figyelre. Agai lett az első sikeres magyar nyelvű zsidó író-újságíró.

10 Ágai Adolf (1836-1916) apja Lengyelországból menekült orvos volt, emellett magyar kölrőker fordított héberre. A család Eszék közelében élt, amikor ő megszületett, s így első anyanyelve a honját lett. Négyéves korában kölröztek át Pécelre, ott tanult meg magyarul, majd később kitűnő iskolákban fejlesztette tovább nyelvtudását. A pesti élettel „az Orczy-ház gettójában" ismerkedett, középiskoláit a piaristáknál, utóbb egy évig Nagykőrösön végezte. Nagykőrösi tanulmányainak jelentősége, amint idősödött, és amint egyre inkább hangsúlyozta kötődését a magyar kultúrához, úgy növekedett emlékeiben. Valóban, amikor Ágai oda járt, abban az időben volt Arany János és Szász Károly a nagykőrösi gimnázium tanára. Amikor az 1880-as évek végén Szinnyei József bekérte irodalmi működésének adatait irodalmi lexikona részére, abban Ágai még nem tett említést Aranyról és Szászról.

12 Az 1907-ben írt Utazás Pestről - Budapestre című könyvében már két év nagykőrösi tanulásról írt, és ilyen sejtetéssel élt: „[...] Arany János, Szász Káio Az idősebb, 1820-ban született Zerffi (Hirsch) Gusztáv, az 1825-ben született Horn Ede és az 1830-ban született Helfy Ignác magyar publicisztikája nem keltett különösebb korabeli visszhangot; Helfyé az emigrációban, majd a kiegyezés után itthon a szélsőbal oldalon kifejezetten kossuthiánus politikai érdekekkel függött össze. A magyarul is figyelmet keltő Bródy Zsigmond már néhány évvel fiatalabb volt Ágainál, 1840-ben született, cikkeivel is Ágainál később jelentkezett. A zsidó újságírók magyarországi szerepére vonatkozóan I. bővebben Buzinkay Géza: Jewish Presence in Hungarian Journalism. In: Szálai, Anna (ed.): In the Land of Hagar. The Jews of Hungary: History, Society and Culture. Tel Aviv, 2002, 221-226. old. h Schächter Miksa: Ágai Adolf dr. és a zsidóság. In: Múlt és Jövő. VI, 1916. november. 441. old. 12 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I. köt. Budapest, 1891. Az adatokat az élő szerzőktől kérte be Szinnyei, Vö. ld, Szinnyei József: Hogyan készülnek a magyar írók? In: ld. Szinnyei József emlékezete. Sajtó alá rend. és szerk. Gazda István. Piliscsaba, 2002. 45. old.