Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - PREPUK ANIKÓ: A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában

1915-ben bekövetkezett haláláig tulajdonosként is irányította működését.

13 Az újság vezércikkei és írásai a hazai publicisztikában először cáfolták nyilvánosan és módszeresen az antiszemita érveket. A hetilap a per ideje alatt átalakult napilappá, Szabolcsi Miksa helyszíni tudósításai kimerítő részletességgel számoltak be a nyíregyházi tárgyalás legapróbb mozzanatairól. Ebben a küzdelemben formálódott az a stílus, amelyet a hazai ellenzéki újságírásban meghonosodott határozott hangvétel, az ellenfelet nem kímélő bátor, támadó hangnem jellemzett. A militáns stílus kialakulásához azonban bizonyára az is hozzájárult, hogy a fiatal generáció kapott megszólalási lehetőséget. A lap munkatársainak többsége az első olyan nemzedékhez tartozott, amely már az emancipáció viszonyai között szocializálódott, ezért nem alázatosan elfogadandó adományként értékelte a polgári egyenlőséget, hanem önérzetesen léptett fel az egyenlő jogok védelmében. Emiatt többször szembekerült az óvatosabb idősebb nemzedékkel, amely főként a felekezet vezetésében és intézményeiben képviseltette magát. Bár a munkatársak időközben cserélődtek, a lap fennállása alatt rendkívüli módon vonzotta és felkarolta a korszak fiatal íróit, költőit, jogász és közgazdász értelmiségét, akik közül többen szerkesztőségében kezdték pályafutásukat.

15 Az újság születésétől kezdve rendkívül érzékenyen reagált a kor zsidó polgárait és intézményeit érintő eseményekre, következetesen figyelemmel kísérte a törvényhozás munkáját, s beszámolt zsidó vonatkozású tárgyalásairól. A külhoni zsidóság sorsa is foglalkoztatta, időről időre értékelte a bécsi antiszemiták működését, tudósított az orosz zsidóüldözésekről és a kor zsidó filantrópjai által az üldözöttek megsegítésére indított akciókról. A lap nemcsak krónikása, hanem alakítója is lett a kor történéseinek. Munkatársai indították el a recepcióért folytatott mozgalmat, szervezték a millenniumi ünneplést, és részt vettek több felekezeti intézmény - az Izraelita Közalap, az Országos Magyar Izraelita Kultúregyesület, az Országos Izraelita Patronage Egyesület vagy az Izraelita Szünidei Gyermektelep - létrehozásában. Az 1890-es évekre a lap sajátos in13 Szabolcsi Miksa újságírói pályáját a Debreceni Ellenőrnél kezdte, majd a Pester Lloyd és a Neue Freie Presse tudósítója. A tiszeszlári per után egy rövid ideig a Pester Jüdische Zeitung című héber betűs német napilapot szerkeszti, Vö; Újvári Péter (szerk.): Magyar zsidó lexikon. Budapest, A Zsidó Lexikon Kiadása, 1929. 818, valamint Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei (1881-1931). Budapest, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1993. 25-34. old. A példányszám az első évtizedben ingadozott. A tiszaeszlári események kimerítették a lapot, Szabolcsi Miksa azonban 1886-ban újraindította a vállalkozást, s az 1890-es évek közepére a példányszám 2200-ra nőtt. In: Hírlapjaink. A magyarországi hírlapok monográfiája. II. kötet. Budapest, 1896; vö. Szabolcsi Lajos: /'. m. 50, old. h A generációs ellentétek erőteljesen megmutatkoztak az alább részletezendő recepciós mozgalom idején. is Többek között Kóbor Tamás, Kiss József, Gábor Andor, Ignotus, Patai József, Ágai Adolf, Mezei Ernő, Vészi József. Ld. továbbá Komáromi Sándor részletes összeállítását azokról az írókról és neves személyiségekről, akiket az Egyenlőség fedezett fel az irodalom, a publicisztika és a közélet számára. Komáromi Sándor: A megtett út. In: Egyenlőség (Jubileumi szám, 1886-1911), 1911. június 1. 22-25. old.