Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)

ri monarchia-tudattól és az anyagi és nyelvi-kulturális leherőségektől - a reljes nyi81 tottsággal. Ez hagyományozódott ilyenVészi Margit, Horváth Zoltánná Molnár (Sárközi) Márta és Horváth Eszter (a későbbi Lukin Lászlóné) ehessenek májgombóccal. Később már csak a két öreg böjtölt, a többiek csak az uzsonnát és a vacsorát tartották be. [..,] A gójok iránt mindig nagy volt a bizalmatlanság, amit buzgón volt alkalmuk gyakorolni, mert a két fiú, az unokák és a dédunokák csupa gój férjet és feleséget hoztak a házhoz. Ezt a nagymama igyekezett is takargatni az Izraelita Nőegyletben, ahol elnöknő volt, és ha a főrabbiné szembejött az utcán, mikor az inassal épp a karácsonyfát cipelték haza a nagycsarnok alatti rakpartról, sietett befordulni egy mellékutcába, nehogy meglássák," Sárközi Márta visszaemlékezése. 81 Az 1940-ben megjelent Országgyűlési Almanach (Az 1935-40. évi országgyűlésről. Szerkeszti Haeffler István a Magyar Távirati Iroda politikai szerkesztője) feltünteti Vészi felekezeti hovatartozását. Ezt írja: „Izraelita, nyugalmazott miniszteri tanácsos, író, a Pester Lloyd főszerkesztője,"