Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)

haditudósítóját hozza be őt a sajtóhadiszállásra. Biró Lajos azr hangoztatta, hogy azonnal bevonul, mihelyt elrendelték a mozgósítást, mert képtelen lenne lelkesítő cikkeket írni és nem venni valóban részt a hatéban. Minél közelebb jutottunk az ultimátum elküldéséhez, annál kevesebbet lehetett hallani a világháború veszedelméről - s Vészivel az élen elhitették magukkal, hogy mindössze néhány hétig tartó büntető expedícióról lesz szó."

59 A rágabb Vészi családból három haditudósító is kikerült: először is lánya, Vészi Margit, annak elvált férje, Molnár Ferenc és Biró Lajos. Hármójuk írásai önálló kötetekben is megjelentek.

60 1918-ban meghalt legkedvesebb fia, s Vészi eladta a dunavarsányi birtokot.

61 A világháborút lezáró béke Vészit személyesen is érintette, szülővárosa, a határtól alig húsz kilométernyire fekvő Arad ezután Romániához tarrozott. Trianonnal megváltozott a gondolkodás léptéke. A magyar sajtót igen érzékenyen érintette az ország megcsonkírása, jó néhány nag)- sajrótradícióval rendelkező város került idegen országok köteléké62 be. 1927-ben a Népszövetség által egybehívott világsajtó-értekezleten Vészi József képviselte Magyarországot. Francia nyelvű beszédében ismerrette azr a „barbár üldözést, melynek minden magyar szellemi rermék az utódállamokban ki van téve, s a gondolatszabadság védelmében ekkor kifejtett argumenrumai tapsra ragadtatták még a nem éppen barátságos érzelmű francia delegárusokat is. 1929-ben és 1930-ban Magyarország egyik delegátusa volt a Népszövetség közgyűlésén. A közgyűlés bizottságaiban folytatta a világsajtó kongresszuson megkezderr harcát és mindkét ízben sikerült a plénumma! elfogadratni olyan határozati javaslatokat, amelyekben a Népszövetség kívánatosnak mondotta ki, hogy a gondolat szabad terjesztésének akadályai minél előbb elhárírrassanak. Az 1929-iki közgyűlésen rendkívüli feltűnést keltett egy e tárgyban mondott beszéde, amelynek folyamán ötven »corpus delicti«-t tett le a Népszövetség asztalára, legnagyobbrészr tudományos és irodalmi munkákat (...) amelyeket a cseh posta és vasút már a határon visszautasított, s amelyekben természeresen az irredentizmusnak nyoma sem voir. Loucher,

64 akivel ekörül kemény vitája támadt, Vészit ekkor a Népszöverség enfant terrible-jének nevezte."

65 Horváth Zoltán: /. m. 8-9. old. Vészi Margit: Az égő Európa. Budapest, Dick, 1915. Második, bővített kiadása uo„ 1917; Molnár Ferenc: Egy haditudósító emlékei. Hl, köt. Budapest, Franklin-Társulat, 1916. Biró Lajos háborús vezércikkei-A kezdet és a vég. Budapest, A Világ kiadása, 1918-kötetben 1918 novemberében akkor jelentek meg, amikor a Károlyi-kormányban külügyminiszteri államtitkár lett. Vészi nemcsak a maga kedvére használta a dunavarsányi birtokot, segítette is a települést. 1916-ban Vészi József és Heim János királyi udvari kertész nyújtotta anyagi segítséggel épült meg az állandó vasútállomás. 62 A Népszövetség történetével és működésével a Magyar Külügyi Társaság megfelelő évi kiadványai foglakoztak. Lásd még: A Nemzetek Szövetségének Tevékenysége (1920-1926). Genf, Nemzetek Szövetségének Titkársága, 1930. 63 Vészi József: A magyar sajtó üldöztetése az utódállamokban. Beszéd a népszövetség által egybehívott sajtószakértői értekezleten. In: A Sajtó, 1927.10. sz. 2-6. old. 64 Louis Loucher, francia politikus, 1918—20-ban, Georges Clemenceau kormányában ipari miniszter. 65 Országgyűlési almanach 1931-1936. 551. old.