Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)
vannak írva a tömeglélektől olyan hangosan és világosan beszélő kiadóhivatali könyvekben. A nemzeriségi kérdésről például magyar lapnak egyenesen lehetetlen leírnia akár a legvilágosabb igazságokat is, különbeni lapvisszaküldések, »lemondasok«, felháborodott levelek érkezésének terhe alatt. Az újságíró ilyenkor tartozik vak lenni, süket lenni, hülye lenni; és ha utálja magát, és ha leköpi a tollát elkeseredésében: tartozik ész nélkül és meggondolás nélkül üvölteni az üvöltőkkel." 46 Megjegyezzük, hogy Biró ebben a kérdésben látszólag cinikusan nyilatkozott ugyan, de éppen ellenkezőleg cselekedett. 1918-ban a Károlyi-kormányban Jászi Oszkár nemzetiségi minisztériumának államtitkára volt, s 1919 után ez okból is emigrált. Vészi a hivatalvállalás után hirtelen, mint Horváth Zoltán 48 írja „teljesen bukott emberré lett", 49 s ez szerepet játszott abban, hog)" néhány évre, családjával együtt Berlinbe költözött. 50 Költözés volt, nem Biró Lajos: A sajtó. Korunk mozgatói I. Modern Könyvtár. Budapest, Politzer Zsigmond és Fia, 1911. 6. old. Sárközi Márta visszaemlékezéséből idézünk egy kevéssé érdemi, ám érdekes részletet: „A Károlyi rezsimből csak arra emlékszem, hogy meghalt egyik nagybátyám feleségestül, spanyol influenzában, a Biró nagybátyám államtitkár lett. [...] Egyszer eljött hozzánk Kun Béla látogatóba, akkor mi voltunk a Margit körút közepe és fénypontja. Azután ellenforradalom volt, lőttek a monitorokról és éjjel szöktünk ki a hátsó kapun, mert a lakók kiabáltak, hogy vörösök vagyunk és nálunk járt a Kun Béla. Anyám valami hamis útlevelet panamázott ki az egész társaságnak az olasz követségen, hogy Fiúméban születtünk és olaszok vagyunk, és csendben vonatba ültünk a Ferencvárosi pályaudvaron. A határon nem volt rendben az útlevelünk, de anyám szokott bájmosolyával megbűvölte a határőrt és szerencsésen kinn voltunk az országból. Bécsben világos volt, tisztaság és bőség, majonézes halat vacsoráztunk a Theresienkellerben. Azután évekig emigránsok voltunk, és piszkos panziókban meg szállodák hátsó traktusaiban laktunk," Biró és Kun Béla Nagyváradról és a Budapesti Napló szerkesztőségéből ismerték egymást, ahol Kun újságírógyakornok, volontőr volt, „állandó kliense Biró Lajosnak, kinél mindig rendelkezésére állt egy kétkoronás, vagyis forintos pénzdarab". Lengyel Géza: /'. m, 189. old. 48 Horváth Zoltán (1900-1967), újságíró, történész. Apja, Horváth Géza a Könyves Kálmán Műkiadó Rt. - a századfordulón a magyar festők műveit üzletszerűleg egyedül reprodukáló és egyben kiállításszervező vállalkozás - igazgatója, a Révai könyvkiadó elnöke és még sok más vállalat igazgatótanácsi tagja volt. Rendszeres vendégük volt Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Kernstok Károly, Rippl-Rónai József, Csók István és sokan mások. Anyai ágon nagybátyja volt Thury Zoltán és Manheim Jacques, az operaház első baritonistája. Horváth Zoltán 1926-ban vette feleségül Vészi József unokáját, Molnár Ferenc és Vészi Margit leányát, Molnár [Sárközi] Mártát. 49 Horváth Zoltán: Életrajzi visszaemlékezések. MTA Kézirattára, Ms 5330/29. so Megjegyzem, hogy a megírandó Bíró-életrajz feltáratlan kérdései között tartom egyelőre számon, miként került ki 1906 és 1909 között Biró is Berlinbe, ahonnan Az Újság tudósítójaként jelentkezett. Birót egyébként, miként Adyt is, Vészi József magával vitte a miniszterelnöki sajtóirodába.
