Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)

1915-ös publicisztikájában „fogadott apjá­nak" nevezte Vészit. 39 Ady és Biró már ott voltak, amikor Kosz­tolányi Dezső is a lap kötelékébe lépett, sőt, a lap jelentősége is nyilvánvaló volt már: „A Budapesti Napló már évekkel azelőtt egyengette az új irodalom útjait. Tárcarova­rában gyakran szerepek Tolsztoj, Csehov, Gorkij, Knut Hamsun neve." 40 Húszévesen itt kezdte Kosztolányi is pályáját, ilyen kül­földi elődök és kortársak, nevek vonzásában. Kritikát írt már addig is, méghozzá igen fon­tosakat, melyek túlmutatnak a pillanaton, amelyben születtek, a könyvön, amelyről szólnak. S messze túl azon a vidéki fórumon, ahol megjelentek. Az egyik Biró Lajosról szólt, arról a nála öt évvel idősebb pályatárs­ról, aki herékkel később szerkesztőségi kol­légája lett, s aki akkor a magyar irodalom egyik nag)* ígérete volt. A kritika a Bácskai Hírlapban jelent meg, még távol a főváros­tól, de Kosztolányi már ismét útban volt a soha be nem fejezett pesti egyetem felé. Ahelyett, hog)" diplomát szerzett volna, a Budapesti Napló belső munkatársa lert. Azt írja Biró kapcsán, hogy „sohasem hallottunk kétségbeesettebb és igaztalanabb sopánkodásokat a magyar irodalom jövőjére nézve, mint ma. Az öregek, öregedők és koravének hitetlenül tekintenek a jövőbe. Ho­mályos célzásokkal és félreérthetetlen kifakadá­sokkal adják tudtunkra, hogy a magyar irodalom Arany halálával nagy időre lezáródott, s el sem tudják képzelni, hogyan lehet a múlt hagyomá­nyait átformálni, továbbfolytatni a jelenben. Ez­zel szemben a tény az, hogy a magyar irodalom sohasem állt sem az írók, sem az egészséges és üdítő hullámzások rekintetében Európához kö­zelebb, mint ma. Benne vagyaink az egész világot átjáró irodalmi áramlat fősodrában. (...) Szűk el­szigeteltségünkben egy megváltó irodalmi koz­mopolirizmus van fejlődőben." 41 1906-ban járunk. Ady Új versek című kor­szakot nyitó kötetének évében, eg)' évvel Kosztolányi Négy fal között című első verses­kötetének megjelenése előtt, ugyancsak eg)' évvel a Pál utcai fiúk megírása és kiadása előtt. S két évvel a//o//M/>-antológia, illetve a Nyugat indulása előtt. Az izgága ifjú és te­hetséges társaság már ismerte és becsülte egymást, h Budapesti Napló szerkesztőségé­ben, idézzük ismét Kosztolányit, „költők, regényírók és novellisták dolgoztak [... ] Ady Endre, Szép Ernő, Kabos Ede, Biró La­jos, Lengyel Géza, Hegedűs Gyula. Egyik asz­talnál Csáth Géza Wagnert és Puccinit füryürészte, a másiknál tudósok vitatkoztak Herberr Spencerről és Nietzschéről. Fölörtünk nagyapai szigorral és lágysággal trónolt a szer­kesztő. De hogy kijött közénk, mindig robbanó sietséggel, a zseniális embereknek azzal a ro­39 Világ, 1915. július 4. A cikk Alexandre Millerandról, Franciaország első világháború alatti hadügyminiszteréről, későbbi miniszterelnökéről szól, akihez évekkel korábban a „lap-direktor" Vészi küldte Adyt „kilincselni". Ez az utasítás egyben Vészi külpolitikai tájékozottságáról és érzékéről is árulkodik. 40 Kosztolányi Dezső: Vészi József. In: Nyugat, 1928. 11. sz. 827-828. old. 41 Kosztolányi Dezső: Biró Lajos. In: Bácskai Hírlap, 1906. június 3. Kötetben: Egy ég alatt. A kötet anyagát összegyűjtötte, a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta Réz Pál. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977. 295-299. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom