Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)

1915-ös publicisztikájában „fogadott apjának" nevezte Vészit.

39 Ady és Biró már ott voltak, amikor Kosztolányi Dezső is a lap kötelékébe lépett, sőt, a lap jelentősége is nyilvánvaló volt már: „A Budapesti Napló már évekkel azelőtt egyengette az új irodalom útjait. Tárcarovarában gyakran szerepek Tolsztoj, Csehov, Gorkij, Knut Hamsun neve."

40 Húszévesen itt kezdte Kosztolányi is pályáját, ilyen külföldi elődök és kortársak, nevek vonzásában. Kritikát írt már addig is, méghozzá igen fontosakat, melyek túlmutatnak a pillanaton, amelyben születtek, a könyvön, amelyről szólnak. S messze túl azon a vidéki fórumon, ahol megjelentek. Az egyik Biró Lajosról szólt, arról a nála öt évvel idősebb pályatársról, aki herékkel később szerkesztőségi kollégája lett, s aki akkor a magyar irodalom egyik nag)* ígérete volt. A kritika a Bácskai Hírlapban jelent meg, még távol a fővárostól, de Kosztolányi már ismét útban volt a soha be nem fejezett pesti egyetem felé. Ahelyett, hog)" diplomát szerzett volna, a Budapesti Napló belső munkatársa lert. Azt írja Biró kapcsán, hogy „sohasem hallottunk kétségbeesettebb és igaztalanabb sopánkodásokat a magyar irodalom jövőjére nézve, mint ma. Az öregek, öregedők és koravének hitetlenül tekintenek a jövőbe. Homályos célzásokkal és félreérthetetlen kifakadásokkal adják tudtunkra, hogy a magyar irodalom Arany halálával nagy időre lezáródott, s el sem tudják képzelni, hogyan lehet a múlt hagyományait átformálni, továbbfolytatni a jelenben. Ezzel szemben a tény az, hogy a magyar irodalom sohasem állt sem az írók, sem az egészséges és üdítő hullámzások rekintetében Európához közelebb, mint ma. Benne vagyaink az egész világot átjáró irodalmi áramlat fősodrában. (...) Szűk elszigeteltségünkben egy megváltó irodalmi kozmopolirizmus van fejlődőben."

41 1906-ban járunk. Ady Új versek című korszakot nyitó kötetének évében, eg)' évvel Kosztolányi Négy fal között című első verseskötetének megjelenése előtt, ugyancsak eg)' évvel a Pál utcai fiúk megírása és kiadása előtt. S két évvel a//o//M/>-antológia, illetve a Nyugat indulása előtt. Az izgága ifjú és tehetséges társaság már ismerte és becsülte egymást, h Budapesti Napló szerkesztőségében, idézzük ismét Kosztolányit, „költők, regényírók és novellisták dolgoztak [... ] Ady Endre, Szép Ernő, Kabos Ede, Biró Lajos, Lengyel Géza, Hegedűs Gyula. Egyik asztalnál Csáth Géza Wagnert és Puccinit füryürészte, a másiknál tudósok vitatkoztak Herberr Spencerről és Nietzschéről. Fölörtünk nagyapai szigorral és lágysággal trónolt a szerkesztő. De hogy kijött közénk, mindig robbanó sietséggel, a zseniális embereknek azzal a ro39 Világ, 1915. július 4. A cikk Alexandre Millerandról, Franciaország első világháború alatti hadügyminiszteréről, későbbi miniszterelnökéről szól, akihez évekkel korábban a „lap-direktor" Vészi küldte Adyt „kilincselni". Ez az utasítás egyben Vészi külpolitikai tájékozottságáról és érzékéről is árulkodik. 40 Kosztolányi Dezső: Vészi József. In: Nyugat, 1928. 11. sz. 827-828. old. 41 Kosztolányi Dezső: Biró Lajos. In: Bácskai Hírlap, 1906. június 3. Kötetben: Egy ég alatt. A kötet anyagát összegyűjtötte, a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta Réz Pál. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977. 295-299. old.