Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - PREPUK ANIKÓ: A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában

abban, hogy a reformok, kezdeményezői a vallási újítások bevezetésekor azok határainak kijelölését is szükségesnek ítélték. Az önfeladás-önmegtartás kérdésköre másfelől a többségi társadalommal való viszonyrendszerben, annak függvényében keletkezett, milyen mértékben volt elfogadó vagy elutasító a nem zsidó környezet. Mindez messzemenően összefüggött többek között a többségi társadalom polgárosodásának fokával, szekularizációjának előrehaladásával, a tradicionális-felekezeti határok fennmaradásával, s nem utolsósorban a zsidó népesség létszámával és pozicionális sajátosságaival. Azokban a társadalmakban, amelyek ugyan meghirdették, de a társadalmi élet gyakorlatában kevéssé valósították meg a zsidóság befogadását, a tradícióktól eltávolodó csoportok könnyen légüres térben találhatták magukat, s önmeghatározásuk nemcsak a zsidó hagyománnyal, de a nem zsidó környezettel való kapcsolatban is problémássá vált. Az említett kérdések a hazai neológ zsidóság szerepének értelmezésekor sem mellőzhetők, elemző vizsgálatukat azonban több tényező is gátolja. A történeti irodalom számos országos és helyi adalékkal szolgál az akkulturáció szociológiai módszerekkel leírható vonásairól, a nyelvi és kulturális magyarosodás, a névmagyarosítás, a vegyes házasságok vagy a kikeresztelkedés jelenségéről.

9 Sokkal kevesebbet vag)- alig tudunk azonban arról, miként élték meg a zsidó felekezet magyarosodó csoportjai e változást, milyen személyes, illetve csoportkonfliktusokat okozott a zsidó modernizációként jegyzett átalakulás. A felekezetileg és etnikailag tagolt többségi társadalom szokásjoga, a korábban rögzült társadalmi reflexek, a polgárosodás korában is továbbélő keresztény előítéletek milyen mértékben gátolták vagy segítették az egyén kilépését a zsidó hagyományok által szabályozott közegből, s mindez miként járult hozzá egy újfajta identitás kialakulásához. Annak bemutatását, a tételes jog által teremtett egyenlőség vajon utat nyitott-e a társadalmi befogadáshoz, leginkább a megfelelő forráscsoport hiánya akadályozza. Az említett kérdések finomabb vizsgálata ugyanis nehezen képzelhető el a kor szereplőinek személyes megnyilatkozásai nélkül, a dualizmus kora azonban, néhány értékes naplótól és visszaemlékezéstől eltekintve, nem bővelkedik a kortársaknak vag)" az utó8 Magyarországon először Lőw Lipót, a zsidók magyarosodását szorgalmazó rabbi nyilatkozott ekképp, visszautasítva Kossuth törekvését, aki a zsidóság teljes kulturális beolvadását látta kívánatosnak. Ld. Lőw Lipót: Nyílt levél a zsidó emancipáció ügyében. In: Pesti Hírlap, 1844. június 2. Ld. még Geiger, Abraham: Jewish Scholarship and Religious Reform. In: Mendes-Flohr, Paul - Reinharz, Jehuda (ed.): The Jew in the Modem World. A Documentary History. New York, Oxford University Press, 1995. 233-234. old.; Meyer, Michael A.: Response to Modernity. A History of the Reform Movement in Judaismus. New York, Oxford, Oxford University Press, 1988.89-99. old. g Ld. Karády Viktor idézett munkáit, valamint Csíki Tamás: Városi zsidóság Északkelet- és Kelet-Magyarországon. Budapest, Osiris, 1999.; Marjanucz László: A szegedi zsidó családok a XIX. században. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1998.; Ö. Kovács József: Zsidók a Duna-Tisza közén. Társadalomtörténeti esettanulmányok. XVIII-XIX. század. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft, 1996.