Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)
izzó túlfűtöttsége vészjósló tünete a magyar irodalomnak". Ez a vélemény, melyet utóbb Vészi mosolyogva emlegetett, azért érdemel figyelmet, mert Vészi személyes ambícióiban eltávolodott attól a tematikai és „erkölcsi" modernségről, kihívó szabadosságtól, amit Ady Endrében később köszöntött, bár félt is tőle. Mint apa és mint civil jól tudta, hogy az irodalom és a polgári élet milyen távol vannak egymástól. Lányát, Vészi Margitot féltette Ady és Molnár Ferenc közeledésétől is. Nagyon örült viszont annak, hogy Vészi Jolán a családcentrikus és cseppet sem bohém hírlapíró, Biró Lajos felesége lert. Vészi József a budapesti egyetemen tanult. Ahogy a Magyar Országgyűlési Almanach 1931-1936 írja róla, „a bölcsészeti fakultáson a magyar és német irodalom tanulmányozásának szentelte magát. Gyulai Pál 1 és 16 In: Pesti Hírlap, 1879. november 20. 3. old.; Koszorú, 1880.1. 280-282. old.; Képes Családi Lapok, 1881. február 20. 334. old. 17 Gyulai Pál (1826-1909), irodalomtörténész, író, egyetemi tanár, kritikus, az MTA tagja, főrendiházi tag. A korszak egyik újságíró egyéniségéről szólva megemlítjük, hogy Gyulai 1895-ben, írói jubileuma alkalmából, nem először, élesen támadta a nagyvárosi sajtót. Sekélyes szintűnek, felületesnek és veszélyesnek mondta az újságok összességét, mert ilyen mentalitásra szoktatja a közönséget is. Nyilatkozata vitát váltott ki, az Egyetértés válaszában leszögezte, hogy „ez a magyar hírlapirodalom nevelt a magyar irodalomnak olvasóközönséget és ebben az olvasóközönségben fenntartja a nemzeti érzést". 18 Heinrich Gusztáv (1845-1929), irodalomtörténész. A budapesti egyetemen a német irodalom tanáraként működött, szerkesztője volt a négykötetes egyetemes irodalomtörténetnek. 19 Greguss Ágost (1825-1882), író, hegeliánus esztéta. Heinrich Gusztáv lábainál ülve szívta magába e két disciplina szellemét, és részt vett Greguss Ágost 19 »stilusgyakorlatok« című kollégiumában is, amelyben az akkori fiatal írónemzedék bontogatta szárnyait. Greguss Ágost ezr a kollégiumát lakásán tartotta, s rendes hallgatói közé tartoztak Riedl Fri20 • 21 • 22 gyes, Angyal David, Szinnyei József, a később tragikus körülmények közört elhunyt, ambiciózus és nagytehetségű Bánffy Zsigmond, 23 akinek tollából jelent meg Gyulai Pál Olcsó Könyvtárában Lessing Laohoonjárvak nagyszerű magyar fordítása és több fiatal magyar író, akik azóta a magyar irodalom első vonalába kerültek." 24 Vészit szeretetteljes kapcsolat fűzte Jókaihoz, a magyar irodalom legnagyobb romantikus regényírójához, „epochális alakjához". 25 Amikor Jókai halála után hite ment, hogy Fényes László 26 kikérdezte a 20 Riedl Frigyes (1856-1921 ), irodalomtörténész, Arany János első monográfusa. 21 Angyal Dávid (1857-1943), liberális pozitivista történetíró. 22 Szinnyei József (1857-1943), nyelvész. 23 Bánffy [Bánfi, Braun] Zsigmond (1857-1894), [Szinnyei József bibliográfus szavaival] bölcselettudor és főreáliskolai tanár. Publikált a Honban, a Fővárosi Lapokban és a Budapesti Szemlében. A hivatkozott Lessing-fordítás 1877-ben jelent meg, Braun Zsigmond név alatt. 24 Magyar Országgyűlési Almanach az 1931-1936. évi országgyűlésről. Budapest, 1931. 547-548. old. 25 Szini Gyula nevezte így Jókait visszaemlékezésében: Jókai. Egy élet regénye, XII. \n: Nyugat, 1928. 7. sz. [április 1.] 532-533. old. Azt írja Szini, hogy Vészi „szavakkal ki nem fejezhető szeretettel közeledett" Jókaihoz. 26 Fényes László (1871, New York-1944), újságíró. 1910-től Az Est munkatársa. Közel állt a polgári radikálisokhoz és Károlyi Mihály pártjához. 1919-ben tiltakozott a fehérterror ellen, ezért a
