Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)
feltételeinek, egzisztenciális veszélyeinek megértéséhez, a budapestieket a magyarság és emberség sorsközösségének és mindkettő romlásának felismeréséhez vezette el. A tanulmányok a magyar szecesszió ambivalenciáját, elvágyódását és maradását, oldhatatlan kötődését Ady pályakezdésének paradigmáján" át vizsgálják, jelzi bevezetőjében Hanák Péter. Kétségtelen, hogy a századelő modernségének egyik legnagyobb alakja Ady Endre. 4 De kizárólagossá tétele, kiemelése elfedi, nem láttatja kellőképpen azt a társadalmi és kulturális közeget, amelyben otthonra lelt. Tanulmányunkban Ady felfedezőjét és a fővárosba hívóját, Vészi Józsefet idézzük meg. A magyar sajtó- és kultúrtörrénet egyik főbenjáró adóssága a sok közül Vészi pályájának bemutatása és értelmezése. Egyrészt az elsők közül való, akikkel valami új kezdődött. Átmenetet képezett az általa véleménysajtónak nevezett korábbi típusú sajtó és a hírszolgáltató üzleti vállalkozás között. Maga sohasem foglalkozott a sajtó üzleti, vállalati részével, nem is tudjuk, mennyire értett hozzá. Sajtómágnásnak tekinthető, aki családjának nagypolgári élernívót teremtett, az 1910-es évek végétől 9 szobás, központi fűtéses főszerkesztői lakással a „redakció" fölött a Wurm utcában, 6 volt saját gépkocsija sofőttel, dunavarsányi, majd a bajorországi walchensee-i, 1925-ről pedig izbégi birtokkal, nyaralókkal, úszómedencével, Teniszpályával. De a közeli szemtanú azt állítja, kortársai és közel kortársai, mint a Légrády család, Rákosi Jenő és később Miklós Andor röbbre vitték gazdasági erő Tekintetében. 7 Annak a korszaknak volt meghatározó személyisége, amikor a sajtó a társadalmi alrendszerek legfontosabbikává kezdett válni, amikor professzionalizálódott az újságírás, megszilárdult státusza és kialakult az újságíró modern identitása. Bár eközben ő mint szerkesztő is, nemcsak mint publicista, mindvégig mégis inkább a „véleménysajtó" képviselője maradt. Két külön okból is figyelmet érdekel munkássága. Tartalmas és eredményes pályájának íve rendkívül hosszú volt, 1877-től 1938-as visszavonulásáig tartott, és két igen jelentős orgánumhoz kötődött tartósan. A 3 Hanák Péter:/, m. 14. old. 4 Ady Endre indulásának monografikus feldolgozását ld. Király István: Ady Endre. Hl. köt. Budapest, Magvető Kiadó, 1970. Szempontunkból különös figyelemmel a Vészi József, Kabos Ede, Biró Lajos portrékra: 1,15-42, old. 5 Vészi József: A magyar sajtó. In: Dr. Lukács György (szerk.): Magyarok a kultúráért. Budapest, A Magyar-Francia Kultúrliga Kiadása, 1929. 187-193. old. 6 Sárközi Márta családi visszaemlékezése, In: Széchenyi Ágnes (szerk.): Menedékház. Sárközi Márta emlékkönyv. Budapest, Magvető Kiadó, 2004.18-20. old. A teljes szöveg a család birtokában. 7 Lengyel Géza: Magyar újságmágnások. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963, A családi visszaemlékezések és Márkus Gábor szóbeli közlése szerint a nagypolgári életforma anyagi alapjai gyakran inogtak, még arra is volt példa, hogy a Lloyd Társulat kölcsöne vagy ajándéka fedezte az adósságokat. Márkus Gábor levele a szerzőhöz, 2006. július 23. Ezek az információk Lengyel Géza állítását támasztják alá. s A hetvenedik születésnapja alkalmából vele készült beszélgetés címe szerint 10 000 vezércikket írt. In: Temesvári Hírlap, 1928. május 24. 7. Itt köszönöm meg a fáradhatatlan Lakatos Évának, hogy munkámról értesülvén átadta a Vészi Józsefre vonatkozó céduláit.
