Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - ÁCS GÁBOR: Kiss József irodalmi indulása
s a háttérben rejlő valóság ezzel ellentétes is lehet. Ugyanakkor a kialakult helyzetnek egészen ptózai okai vannak, s erről az Egy képeslap halálára versében olvashatunk, mely a Képes Világ című hetilap megszűnéséről számol be, ahol Kiss József 1868-ról munkatárs, majd 1871-től a lap szerkeszrője. A lap megszűnése azonban nem csupán a megélhetési gondok súlyosbodását jelenti, bár erről is értesülhetünk verseiből, hanem közlési, megjelenési nehézségeket is. Más lapoknál, az ugyancsak az anyagi csőd felé tántorgó Deutsch Nyomda tulajdonában lévő, Agai Adolf szerkesztette Magyarország és a Nagy Világ kivételével alig, vag)" 37 szinte nem hozták a verseit. Erről, s a visszautasítások keserű okairól a Redaktor 38 V úr felsorolásából érresülherünk. Ig)" nem túlzás, ha a Képes Világ megszűnése Kiss József számára a közléslehetőségek elmaradását, talán a költészet beteljesülésének lehetőségét, megszűnését is jelenti. Az elmúlás gondolatával való viaskodásban valósággal a költészet halálát éli át, aminek érzetét nem enyhítik ifjú hitvese iránti érzelmei, de ez megrendülésének vermébe még nem rúdja betaszítani. Ugyanakkor költői öntudata átsegíti ezeken a csüggedt helyzeteken: „De mégse nem!... Aludni még korán van, / Alomra hanyatló pillák, ti ne még!... / Elébb hadd lássák északfény pompában / Ragyogni lelkemnek mély költészetét."; „Bódító virágból kötöm füzérem, / Munkába veszítek majd éjet-napot, / S rideg, száműzött királynál büszkébben / Odadobom nektek - Aztán meghalok." És mindehhez társulnak valóban az anyagi gondok: „Fare well, lapom! - Isten hírével! / A dicsőséggel jóllakám; / Ali, boldog, aki jól ebédel, / Lássunk mi is kenyér után.", ítja az Egy képeslap halálára^ című versében. Házassága miatt ez valóban igazi csapássá válik, mert nem könnyelműsködhet, nem veheti nyakába a világot, mint korábban. 41 Ebben a helyzetben anyagi okokból eg)" sensational regénysorozat megírása a házas37 Ezt erősítheti: álnevet használt, hogy lehozzák versét, de ennek más oka is lehetett, mert ismert szerkesztő lévén ezzel nem akart befolyást gyakorolni. Ádám Géza [Kiss József]: A nászbokréta. In: Fővárosi Lapok, 1873. július 30.174. sz. 755, old. Az álnevet a költő maga oldja fel kötete jegyzetei között: „1. [sz. jegyzet] Először Ádám Géza álnév alatt jelent meg a "Fővárosi Lapok«-ban." Ld. Kiss 1876.151. old. Több álnéven közölt verséről nem is tudunk. Ám álnevet máskor is használt, később, egészen más okokból: Szentesi Rudolf néven írja folytatásos ponyvának indított több mint ezer oldalas regényét, és a nem várt sikeren felbuzdulva így jelzi az utána általa szerkesztett Évkönyvei is. Később, regényét megtagadva, ehhez az álnévhez sem folyamodik. Ugyanakkor álnevet, kezdőbetűs aláírást használ a Képes Világ egyes rovataiban közölt cikkeinek aláírásaiban, egészen más, elsősorban lapszerkesztői megfontolásokból. 38 Redaktor úr. \w.KJK, 153-155, old. 39 Dalaim. In: KJK, 182. old. 40 Egy képeslap halálára. In: KJK, 180. old. 41 Lemondtam fényes álmaimról, Melyek kisértek utamon És szárnyat adtak lépteimnek Ezentúl már nem álmodom. Fogadtam örök szegénységet és unott munkát éj-napon, Hazug mosolyt a borús arczra, Midőn könnyekre szomjazom. Egy pillanat. In: KJK, 5-6. old.
