Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - PREPUK ANIKÓ: A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában

jelöltjével, aki támogatásáról biztosította az izraelita közösséget. Kassán a nemzeti párti képviselőjelölt Liebermann Kálmán főrabbi előtt nyilatkozott a zsidó vallás recepciója mellett.

105 A békéscsabai zsidóság a Szabadelvű Párt jelöltjéhez menesztett küldöttséget, a Zemplén megyei Hornon- nán szintén a szabadelvű jelöltet keresték meg a hitközség képviselői.

106 Az első hetekben csatlakozók közül azonban több gyülekezet óvatosabban járt el, s arra törekedett, hogy csak a választás után nyerje el a képviselők hozzájárulását, a jövendő törvényhozás már megválasztott tagjaitól várva a recepció támogatását.

107 Ezek a hitközségek a „pressió gyakorlás" vádját igyekeztek elkerülni, amelyet a kormánypárti sajtó fogalmazott meg, arra hivatkozva, hogy a rendi korszak követutasításainak felújítására törekednek azok, akik a képviselőjelöltektől a választások előtt próbálnak ígéretet kicsikarni. A sajtótámadások hátterében eg)- másik mozgalom is állt, amelyet Schopper György rozsnyói püspök indított 1892 januárjában. A püspök pásztorlevelében arra utasította a katolikus papságot, hog)' csak olyan jelöltre szavazzon, aki írásbeli ígéretet tesz arra, hog)- a katolikus eg)-108 ház álláspontját képviseli. A kormánypárti Nemzet a reverzális mozgalomként elhítesült katolikus akciót párhuzamba állította a re105 A vidék és a recepció. In: Egyenlőség, 1892. január 15. 6. old. 106 Uo. 107 A Székes-Fejér megyei Moór hitközsége választotta először ezt a megoldást, később Körmend, Dunaföldvár és az Árva megyei Alsó-Kubin hitközsége, illetve azon közösségek egy része például Szarvas, Szeged, Nagyvárad, Szirák, Iglóamelyek a képviselőválasztások után kapcsolódtak cepciós mozgalommal, azzal vádolva Vázsonyit és az Egyenlőség munkatársait, hog)- a katolikus papsághoz hasonlóan vallási motívumot kevernek a politikai küzdelmekbe.

109 A lap úgy vélte továbbá, hogy a vallás- és lelkiismereti szabadság magasztosabb eszme annál, hog)- önző pártérdekeknek szolgáltassák ki. Vázsonyi válaszcikkében erélyesen visszautasította azt, hog)- a zsidó felekezet egyenlő jogokért indított mozgalmát eg)- lapon említsék a katolikus püspök kampányával, amely az egyháznak az állam fölé rendelésére törekszik. Továbbá cáfolta, hog)- a zsidóság felekezeti politizálást folytatna: „A felekezeti politika ott kezdődik, midőn egy felekezet a teljes jogi és társadalmi egyenlőség birtokában túlsúlyt akar magának bizrosítani a többi felekezet rovására és az ország általános érdekér alá akarja rendelni a felekezet szeparatisztikus érdekének. Mit akar a zsidóság? Nem akar más felekezet rovására terjeszkedni [...]; minden vágya csak annyi, hogy hadd állhasson egyenlő sorba a többi felekezettel, mert hiszen hazafias és kulturális érdemekben nem áll mögöttük."

110 A jelöltek és a képviselők támogatásáért fellépő hitközségek mellett harmadik megoldást képviseltek azok a gyülékezetek, amelyek a helyi és az országos közvélemény be a mozgalomba. Ld. A vidék és a recepció, In: Egyenlőség, 1892. január 15. 5-10. old. 108 Schopper püspök akciójáról ld, Galántai József: Egyház és politika 1890-1918. Budapest: Kossuth Kiadó, 1960. 56. old, ira Budapest, január 7. In: Nemzet, 1892. január 8. Reggeli kiadás. 1, old. no Vázsonyi Vilmos: A választások előtt. In: Egyenlőség, 1892. január 15. 2. old,