Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - PREPUK ANIKÓ: A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában
A dokumentum az alábbiakkal indokolta a mozgalom megindítását: „A jogi és társadalmi egyenlőtlenség megszüntetésére irányul mozgalmunk. Nem vádolhat tehát bennünket senki sem egyoldalú felekezetiséggel. Mert felekezeti politikát csak az a hitfelekezet csinál, mely több jogot, több hatalmat, több befolyást követel magának, mint a többi; nem csinálhat tehát az elnyomott helyzetben lévő zsidóság, melynek minden vágya, összes törekvése csak annyi, hogy a többi felekezettel egyenlő színvonalra emelkedhessek. A felekezeti politika harc a jogtalan túlsúlyéit, a zsidóság harca az egyenlő jogokért. A felekezeti politika küzdelem a nélkülözhető hatalmi pompáért, a zsidóság küzdelme küzdelem a nélkülözhetetlen létminimumért." 89 A főváros vagy a vidék: változatok a képviselők megnyerésére Vázsonyi és társai nem titkolták a szervezés módszereinek kialakítására irányuló törekvéseiket: abban a reményben számítottak a vidéki hitközségek segítségére, hogy azok a helyi politika szereplőiként befolyásolhatják a képviselőválasztások kimenetelét. A január 6-ai nagygyűlés résztvevői is egyetértettek abban, hogy a főváros csak a vidéki zsidósággal együtt léphet fel hatékonyan a törvényhozás előtt, ezért a végrehajtó bizottság egyik legfontosabb feladatának te89 Uo. 53. old. 90 A receptió kérdéséhez. In: Egyenlőség, 1891. december. 25. 4-5. old. 91 A vidék és a recepció. In: Egyenlőség, 1892. január 8. 6. old. kintette az ország gyülekezeteivel való kapcsolatfelvételt. A vidéki zsidóság megnyerése nem bizonyult nehéz feladatnak, hiszen több közösség már a pesti hitközség fellépése előtt kifejezte óhaját a vallási befogadásra. A fiatal generáció felhívására 1891 végén az elsők között mozdult meg Máramarossziget és Szigetvár hitközsége. A kolozsvári kongresszusi hitközség 1892. január 3-án arról döntött, hogy az ország valamennyi hitközségéhez felhívást intéz. 91 Több gyülekezet képviselője a mozgalom formális megindulásánál is jelen volt. A pesti gyűlésen részt vett Neumann Ede nagykanizsai főrabbi, illetve Rósa Izsó, a szegedi hitközség elnöke, aki Csongrád, Csanád, Torontál és Bács megye hitközségei nevében nyilatkozott arról, hogy készek bekapcsolódni a mozgalomba. Az összejövetelt sürgönyben üdvözölte a ceglédi hitközség elöljárósága, valamint dr. Rosenberg Sándor, az aradi hitközség rabbija, aki korábban az Egyenlőségben közölte írását a zsidóság fellépésének jogosultságáról. 92 A fenti előzmények alapján nem csodálkozhatunk azon, hog^- a vidéki hitközségek 1892. január 6. után néhány hét alatt, nem várva be a végrehajtó bizottság hivatalos felszólítását, nag)- számban sorakoztak fel a fővárosi zsidóság mögé. A csatlakozók népes tábora láttán az elemzők közül többen a mozgalom spontaneitását emelték ki, s azt hangsúlyozták, hog)' lényegében nem is a fővárosi zsidóság indította a mozgalmat, hanem inkább „az indult a mozgalom után, amely önként támadt és mely azután az 92 Szabolcsi Miksa: Az értekezlet. In: Egyenlőség, 1892. január 8. Melléklet, 4-6. old.; Dr. Rosenber Sándor: Igazságos harezra fel. In: Egyenlőség, 1892. január 1.3-4. old.