Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

ten az Iványi-Grünwald Béla vezerte művésztelepen dolgozik. 1913- ban rendezi első önálló bemutatóját az Ernsr Múzeumban. Erre az időszakra így emlékszik vissza: „1910-ben volt első grafikai kiállításom. Azokban az években minden jelentkezés eseményszámba ment. Az újságok hasábokat írtak. A Pester Lloyd teljes oldalt adott. Ez jelentette a beérkezést. 1913-ban kollektív kiállításom volt az Ernstben. Akkor nyílt meg a műintézet. Tízezer koronát hozott a kiállítás, szóval békebeli milliomos lettem. Persze egy esztendeig • 1 I - »26 nem is dolgoztam utána 1914- ben olasz tanulmányutat tesz. Az első világháborúban előbb katona, főhadnagy, kitüntetéseket kap, majd a Császári és Királyi Főhadiszállás festője, aztán Prágában ezredfesrő. 1918-ban a Műcsarnokban elnyeri az Erzsébetvárosi Kaszinó díját, 1929-ben Barcelonában a világkiállítás aranyérmér. 1919-ben megválasztják a Képző- és Iparművészeri Szakszervezetek Szövetsége elnökének. 1921-ben megjelennek rajzai albumalakban, Lehel Ferenc bevezetőjével. Ebben az évben Németországban tanulmányutat tesz, Münchenben és Nürnbergben hosszabb időt tölt. Tagja a Magyar Arcképfesrők Társaságának, a Munkácsy Céhnek, alapító tagja a Lechner Társaságnak, a Szinyei Társaságnak, ez utóbbinak ügyvezető igazgatója. Ebben a tisztségében a húszas évek elején támogatója, pártfogója a Szentendrei Művészrelep 26 MTA Művészettörténeti Kutató Intézetének Adattára MDK-C-ll-16/2.3. létrehozásának Fényes Adolffal és IványiGrünwald Bélával együtt. Részt vesz az OMIKE Kultúrotthona 1921-ben alapított szabadiskolájának adminisztratív vezetésében és a tanításban is (az iskola művészeti igazgatója Fényes Adolf). 1923-ban megnyílik az OMIKE grafikai műhelye, Herman Lipór grafikai ismereteket oktat. 1924-ben az OMIKE Műbarátok Köre művészi mappát ad ki 60 erederi példányban, 14 művész közreműködésével; ebben Herman Lipót is szerepel „kiváló zsidó művészekkel" együtt (többek között Fényes Adolffal, Perlmutter Izsákkal, PerlrortCsaba Vilmossal). 1939 júniusában A Magyar Zsidók Lapja beszámol arról, hogy megjelenik a „zsidó vallású magyar művészek első zsidó rárgyú képeslevelezőlap-sorozata" (Kádár Béla, Schönberger Armand, Amos Imre, Jándi Dávid stb.), de hiányolja közülük Scheiber Hugót, Frank Frigyest, Porter Paulát, Vörös Gézár, és reményét fejezi ki, hogy „feltétlenül kiadásra kerül Herman Lipótnak az a kitűnő Horthy-festménye, amelyet a pesti hitközség rendelt díszterme száma•' 27 ra." 1938-39-ben Herman Lipót is részt vesz azokon az összejöveteleken, melyeket a Pesti Izraelita Fiitközség kezdeményez a zsidó származású művészek sorsának alakulása, kiállítások rendezése, kiadványok megjelentetése, munkalehetőségek szervezése és végső soron a kivándorlás segítése érdekében. Az 1938-ban megalakuló Magyar Zsidó Irodalmi és Művészeti Bizottságnak is tagja, de nincs azon művé27 A Magyar Zsidók Lapja, 1939, Június.