Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

művészeket kiállítási lehetőségekkel és kiadványokkal támogató Művészházat. Rózsa 191 l-ben megjelenteti húsz művész színes grafikáját Modern magyar képtár címmel, s ebbe Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Kernsrock Károly, Rippl Rónai József, Fényes Adolf, Iványi-Grünwald Béla, a „nagyok" munkái mellé beválogarja Kádár Béla Szent György, a sárkányölő című színezett linómetszetét is. A kiállítási sikereknek köszönhetően Kádár 1910-ben elnyeri a neves műgyűjtő, báró Kohner Adolf szolnoki öszröndíjár. 1912-ben a Százados úti művésztelepen műteremlakást kap - ha kicsit, tossz elhelyezésűt is, de mégiscsak az övé -, itt él négy gyermekével, feleségével nem jómódban, de tisztességesen 1944-ig, amikor innen a budapesri gettóba kényszerülnek árkölrözni. 1921-ben Scheiber Hugóval együtt előbb Bécsbe, majd Kassák Lajos ajánlásával Berlinbe meg)' Herwarth Waldenhez, és a Der Sturm köréhez csatlakozik. A numerus clausus bevezetése után a zsidónak számító Kádár Béla mézeskalácsmotívumokat (Viszontlátás), dekoratív falusi életképeket (Disznóvágás, 1924) fest. Mesél: Piroska és a farkasok (1924k); Család szamárral (1923); Nőrablás (1923). HeveseIván könyvet ír róla, az Amicus kiadásában jelenik meg, röbbségében a Belvedere kiállíróteremben bemutatott művek reprodukcióival.

14 1926-28 közörti amerikai kiállításait is Herwarth Waiden ajánlásának köszönheti, a német és az orosz avantgárd művészek mellért szerepelher. Wolfgang Willrich festő, műktitikus, Hitler és Göbbels művészeti politikájának egyik ideológusa, megjelentet egy gyalázkodó könyvet az 1937-es júliusi-augusztusi müncheni „Entartete Kunsr" kiállítására, melynek címlapja egy általa készírerr fotómontázs, s azon Kádár Béla Csábítás (1926k) című festménye is szerepel Moholy-Nagy László és Oskar Schlemmer egy-egy művének társaságában. Kádár a könyvben a tiszta német művészetet beszennyező expresszionisták közé kerülve az avantgárd művészek sorába emelkedik. Kádár egyébként elmehetne Amerikába, ahol néhány képér, rajzát gyűjtők, múzeumok meg is vásárolják, hívják is. 1939 őszén New Yorkban a Delphic Stúdióban rendezett kortárs magyar képzőművészeri kiállíráson 25 fesrménnyel szerepel, a katalógusban hivatkoznak is előzetes amerikai sikereire. Itthon túlvagyunk az első zsidótörvény elfogadásán. Kádár a kiurasítandók, kiszorírandók, az üldözendők közé kerül. 1939-es grafikai kiállítása kapcsán egy „Vigil" nevű szerző a Magyarság című nyíltan antiszemita, zsidóellenes lapban cikke címéül adja: A zsidó Kádár Béla kiállítása (1939. január 15.): „Míg külföldön a Kádár Béla-szerű rossz piktorokat már rég kisöprűzték, addig minálunk, a jobboldali keresztény kurzus idején vígan élvezik a szabadságot, és mételyezik a közönség lelkét." (Tamás Henriker ugyanaz a „Vigil" támadja meg 1938-ban, aki Kádárt 1939-ben). Két fiát behívják a keleti frontra munkaszolgálatra (eltűnnek, elpusztulnak 1945-ben). Az 1944. márciusi német meg14 Hevesy Iván: Kádár Béla. Budapest, Amicus Kiadó, 1924.