Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

Kelemen-érem, 1908). 1912-ben Görögországba utazik. Az Ernst Múzeumban rendezi első önálló kiállírását. Korai munkáiban a hildebrandi alapelveket követi, későbbi célja a szobrászati nyelv megújítása. Fontos számára, hog)' szobrair maga faragja, s érmeit ereden mérerben vésse ki. Tömbszerűség, tiszta formai ritmusok, rusztikus felületalakítás jellemzik (Szittya lovas, 1913; Vonósnégyes, 1914; Szent Sebestyén, 1914). 1918-ban Belgrádban részt vesz azon a kiállításon, melyen a korszak legjelentősebb magyar képzőművészei murarkoznak be. 1919-ben kinevezik a Képző- és az Iparművészeti Főiskola tanárává, pénzterveker készír a Tanácsközrársaság számára, emiatt később hátrányok érik. 1920-ban a Magyar Képzőművészek Egyesülere levélben „a proletárdikratúra ideje alatt tanúsított magatartása fölött rosszallását" fejezi ki, de legalább nem zárják ki, mint például Berény Róbertet, Pór Berralanr, Gzigány Dezsőt, Tihanyi Lajost, Kmetty Jánost és másokat (mint erről a Magyarország 1920. június 20-án tudósít), és nem kell emigrálnia, mint az egykori Nyolcak és az aktivisták közül több művésznek. Elutasítja a húszas évek légkörét: „akkor találkoztunk legelőször a besúgások, árulkodások és üldözések később oly gyakran ismérlődött szörnyűségeivel", írja emlékirataiban, ahol szóvá teszi a névmagyarosítása körüli bonyodalmakat és a „világ-problémára dagadr fajkérdésr".

11 Az első világháború alatt kikeresztelkedik ugyan, de a numerus clausus után őr is zsidó származásúnak rekinrik. 1944. március 19-e, a német megszállás után Damjanich utcai műteremlakásából a nyilasok távolítják el, csillagos házba kell költöznie, ahonnan megszökik, és hamis papírokkal beáll kertésznek eg)' budai villába. Erdemeire tekintettel megkapja a Horthy-mentességet, kivérelezettségi okmányt, visszatér műtermébe. Az 1944. okróberi nyilas hatalomátvétel után a kormányzati mentesség nem ér semmit, feleségével együtt bujkál. Budán, a Sashegy alján, eg)' baráti család házának pincéjében fejezi be emlékirarair. Innen tűnik el nyomtalanul 1945. január 31-én. Tömegsírokban sem találják meg. Nyilasok lövik le az utcán? Valószínűleg sosem tudjuk meg, hogyan halt meg a 20. század egyik legnagyobb - sokak szerint a legnagyobb magyar szobrásza, a modern magyar szobrászat és éremművészet megújítója. Scheiber Hugó (Budapest, 1873. szeptember 29. — Budapest, 1950. március 8.) Tízgyermekes, igen szegény zsidó családban születik Budapesten. Apja, Scheiber Sándor címfesrő, anyja Dittersdorf Borbála Baberre. Apja dekorációs festőként munkát kap Bécsben, a Práterben, de ort is nyomorognak, így 1887-ben hazajönnek. Azok a csodaképek, amelyeket apja a mutatványosbódék számára fest, az a különös világ, amely gyerekként körülveszi, meghatározóvá válik számára, „rörpék, óriások, tötzsemberek és vademberek a világ minden tá11 MTA Művészettörténeti Kutató Intézetének Adattára, MDK-C-I.3. 163. old.