Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

jelenrős szerepe van. 1904-től a Fraknóiöszröndíjjal kér évet Rómában tölt (Este a Villa Borghese-ben). 1905-ben a Nemzeti Szalonban rendezi nag)' sikerű kiállítását. 1908- ban részt vesz a MIENK kiállításán. 1909- ben megalapítja a Kecskeméti Művésztelepet, a Műkerr vezető tanára. „[...1 meg fogják érteni és méltányolni azt a nagy feladatot, amit a magyar kulrúra ránk mér. Hogy a magyar művészet fejlődésében Nagybánya milyen nagy szerepet játszott, ez ismeretes. Az akkor együttérzés kapcsán együvé került emberek a természeres evolúció folytán most válni készülnek, hogy új elemekkel gazdagodva, új haladásérr, tehetséggel telítetten folytassák a nemzeti művészet fejlesztését" - írja a Kecskeméti Újságb-aVi. Perlrott-Gsaba Vilmos, Bálint Rezső, Bornemissza Géza és mások Nagybányáról, Herman Lipór az 1902-ben alapított Szolnoki Művésztelepről megy át Kecskemétre. Nagybánya a magyar impresszionizmus lérrejöttében elévülhetetlen érdemű, Kecskeméren viszont minden művészeti irányzat képviselteti magát. „A legszimpatikusabb közöttük Iványi-Grünwald Béla, aki hajlandó szóba állni velünk. Jól érzem magam a Kecskeméri Művésztelepen a csöndben és nyárban. [...] Iványinak a gémeskút és cigányok a favorizáltjai. Iványi kint szokott festeni a mezőn a gémeskút közelében." Kmetty János, Gráber Margir, Korda Vince, Szőnyi István, Diener-Dénes Rudolf később hálával és riszrelerrel emlé7 Márton Sándor: Művésztelepünk megszüntetése. In: Kecskeméti Közlöny, 1920. február 15. Idézi: Telepy Katalin: /'. m., 58. old. kéznek Iványi-Grünwaldra és a Kecskeméten töltött évekre. Itt keletkező képei közül a Gyümölcsös kofák a hóbuckák között Kecskeméren elnyeri az 1912. évi Társulati díjat, a Tavasz ébredése az állami kis aranyérmet, a Fürdőző nők (1915) című festménye az állami nag)" aranyérmet. A Nemzeti Szalonban 1913-ban újabb nag)" kiállításon mutatja be nagybányai periódusának kiemelkedő műveir (Tavaszikirándulás, Itatás, Nyár, Háromkirályok, Fehér szoba stb.), és bemutatja kecskeméti falképtanulmányait, új stílusban készült munkáit. 1911-ben Spanyolországban jár, El Greco harása kimutatható bibliai jelenetein (József és Putifárné). 1914-ben Velencében a Nemzetközi Művészeti Kiállításon szerepel, Fényes Adolffal és Herman Lipórtal együtt utazik oda. Egyte többen egyre többet írnak munkásságáról {Művészet, Új Idők, Nyugat stb.). Biblikus és mitológiai témájú aktképeket fest. 1929-ben szerepel a Magyar zsidó lexikonban. A legjelenrősebb zsidó művészek egyikeként rarrják számon. Hogyan érintheti 1938-ban a zsidótörvény, hog)" zsidónak minősül, nem magyarnak? Számára a család mindig igen fontos, szülei, testvérei, gyermekei, felesége. Igen sokáldozaror vállal értük. Amikor 1939. december 21-én A Magyar Zsidók Lapjában megjelenik az OMIKE I. Zsidó Képzőművészeti Kiállításról a beszámoló, leíródik: „Sajátos magyar festészet támadt, amely a századvégi egész magyarság közös alkotásvágyá8 MTA Művészettörténeti Kutató Intézetének Adattára, MDK-C-II. 3.