Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

utca). Színes csendéleteket, enteriőröket fest. 1912-18 között visszavonul Sas utcai műtermébe. 1912-ben, majd hat évvel később az Ernsr Múzeumban gyűjteményes kiállítást rendez, ekkor 67 képét állítja ki. A kecskeméti rabbi fia 1913-ban kezdi rendszeresen olvasni a Bibliát, és az ótestamentumi témák ürügyén különös mesevilágot kezd el építeni, mely gyökeresen különbözik attól az úgynevezert „szegényember" fesrészettől, melynek ő az egyik nagymestere. Tisza István miniszterelnök az első világháború alatt zsidóellenes lapokat tilt be, és az otszággyűlésben megakadályozza az antiszemita indulatok megnyilvánulását. Kétségtelen azonban, hogy az antiszemita irányzatok és mozgalmak társadalmi rámogarortsága növekszik. Talán ez is oka, hogy 1913-tól - az addigi békés magyar paraszti zsánerképek és a szegény emberek életéről alkotott képciklusa után {Napszámos, Anyaság, Anya és gyermeke) váratlanul - Fényes Adolf bibliai, ótestamentumi témákat kezd festeni egészen más hangvételben, felfogásban. Az addigi realizmust felváltja egy meglehetősen nyomasztó képi világ {Noé bárkája, A zsidók megverik Amálek seregét, Ábrahám és az angyalok, Mózes vizet fakaszt a sziklából). Ezek a képek nemcsak tematikájukban, de hangulatukban, színvilágukban, stiláris eszközeikben is különböznek az addigi Fényes Adolf-festményektől. Mintha ezekkel válaszolna arra, hog)" az addigi Természetes kapcsolat megbomlik a magyar vezető réteg és a magyar kultúrához asszimilálódott zsidó értelmiség között. 1918-ban az Ernsr Múzeumban addigi teljes életművét kiállítja. Majd - még várarlanabbul - újtestamentumi témákat kezd festeni (Háromkirályok, Hegyi beszéd), a zsidó Jézus történetét. Ezeket 1923-ban mutatja be kiállításon az Ernsr Múzeumban. A húszas-harmincas években festett képeit mintha nem ugyanaz az ember alkotta volna, mint a 19. század végén, 20. század elején festetteket. Talán mivel a háború éveitől mintha az ország sem volna ugyanaz. Életművére tekintettel Horthy Miklóstól megkapja a kormányzói mentességet, akárcsak Teles Ede, Ligeti Miklós, Csorba Géza. Az 1944-es mélyponton visszautasítja művészbarátai kezdeményezését, hog)' közbenjárjanak megmentéséért, s azr is, hog)" bujkáljon, ne menjen a gettóba. Befejezettnek tekinti életét, és vállalja a közös zsidó sorsor. A mentesség ellenére a budapesri gettóba kényszerítik. Éhezik. Az az ember, akinek családja röbb minr kérszáz éve a magyar nemzeti kultúra és a polgári kultúra megteremtője, megalapozója. Pesr ostroma után még visszatér lakásába (utolsó otthona Zádor István Nagymező utcai műterme), éhezik, egyedül van, agyvérzést kap, eszméierét veszti. A Zsidó Kórházban már nem rúdnak rajta segíteni: a kórház küszöbén hal meg - egyesek szerint egész egyszerűen éhen hal. 78 éves. A sors kegyetlen tréfája, hog)" a halál március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen éri. Számos festménye odavész, eltűnik. Halála után több kiló rajzár tüzelésre használják fel.