Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején
A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején S. NAGY KATALIN N aményi Ernő a magyar zsidó képzőművészekről így ír könyvében 1933-ban, amikor már javában zajlik annak feszegetése, ki zsidó és ki nem: ,A magyarok közül csak neveket említek, jellemzésük e keretek közt lehetetlen. Horovitz Lipót, László Fülöp, az arcképfestés nagyszerű mesterei. A zsidó népélet poétikus jellemzője volt Kaufmann Izidor. Bihari Sándor a magyar népies genre-kép legjelesebb képviselője; Bruck Lajos életképei és képmásai a múlt századvég realisztikus festészetének legjavához tartoznak. Az impresszionizmus festő poétái közül Katona Nándor és Magyar-Mannheimer Guszráv, Iványi-Grünwald Béla, Glatter Gyula, Perimutter Izsák, Herman Lipót, Zádor István és Fényes Adolf, aki fejlődésének soha meg nem álló vonalán Izraëls hatásából indulr ki és a posztimpresszionizmus legnagyszerűbb képviselőinek egyike. Majd az ifjabbak közül Erdei Viktor, Tihanyi Lajos, Berény Róbert, Frank Frigyes, Farkas István, Kohner Ida, Medgyes László stb. A grafikusok közül külön ki kell emelni Vadász Miklóst, Vértes Marcelt, Gara Arnoldor, Weil Erzsébeter. A magyar szobrászok közül zsidó volt a klasszicizmus elkésett képviselője, a budapesti Széchenyi-szobor művésze: Engel József, valamint kortársa, Gutmann Jakab, aki Chorin Áron szobrát is mintázta. Nemes lendület, monumentalitás jellemzik Róna József munkáját. Donath Gyula munkáiból nemes pátosz csendül ki. Sámuel Kornél magasra törő pályáját az Uzsoki szorosban lelt hősi halála törte ketté. Vedres Márk művészi tetmelésének megszakadása fájó vesztesége a magyar szobrászművészernek. Gárdos Aladár művészetét több jeles emlékmű dicséri. Sok jeles éremművészt mutatott fel a zsidók között az utolsó évszázad. A brüsszeli Wienerek
