Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - F. DÓZSA KATALIN: „Kaftán, srájmli, pajesz idegen volt számára"

talán nem ismerték, és különösebben jó ízléssel sem rendelkeztek. Viszont igyekeztek minél feltűnőbben és drágábban öltözni. Ennek ellenére nemigen tudunk valóságos példát mondani vag)' idézni rossz megjelenésű, öltözködési hibákar elköverő gazdag hölgyekre. Annál inkább elegáns és körülrajongott ideálokra, akik közül csak kettőt emelünk ki. Az első Léda, azaz Diósyné Brüll Adél, Nagyvárad legvonzóbb és legkulturáltabb asszonya. Dutka Akos Adyval való kapcsolata miatt idézte fel személyiségét A holnap várom című művében: „Diósyné Brüll Adél is ennek a rejtélyes Brüll-háznak a gyermeke volt. Korán kirepült, s csak nagy időközökben, ritkán jött haza. Minden hazalátogatása esemény volt. Hol Szófia keleti parfümjének illata tette érdekessé, hol Párizs színei és fényei ragyogtak ruhája selymén. Ebből az egzotikus eleganciából még izgatóbban ragyogott fel, minr egy nemes ötvös foglalatból, két sajátos fényű gyöngy: a szeme. Zöld volt, mint a tenger, s mélységesen kék, mint eső után az ég."

36 Nag)- Endre Egy város regénye című művében ennél érzékletesebben jelenítette meg Léda mai szóval „sztár" voltát, még leánykorából, amikor még férje sem voir, nemhogy az Adyval való kapcsolatának hírhedt híre: „Brüll Adél, aki a város legünnepelrebb hölgye. Tulajdonképpen nem klasszikus szépség, de kreol arca van, barna haja, zöld szeme, nagy piros, érzéki szája. Párizsban szabott, testhez álló ruhákat visel, neki van a legkarcsúbb slussza

37 a vármegyében, és ha agarával végigsétál a déli korzón, a huszártisztek haptákba merevedve tisztelegnek előtte."

38 A másik, eg)' igazi sztár, Hatvány Lili írónő, színikritikus, Hatvány Lajos unokatestvére. Hatvány Lajos megírta a gazdag, kulturált, de csúnya Bondy Zsiga kitaszítottságát, reményrelen szerelmér, és a mérhetetlen távolságot, amit közre és grófnő felesége közötr szerelmüket tönkretéve a társasági különbség hozott létre. Az 1890-ben született Hatvány Lili már a budapesti társaság középpontja lett. A legelegánsabb, az egyik legszebb pesti asszony, akinek ruháiról, színdarabjairól, sikereiről rendszeresen beszámolt a sajtó. Regényeket, színdarabokat, divattanácsadó és receptkönyveket írt. Darabjait New Yorkban is bemutatták. Szalonjában a legkülönbözőbb emberek, Budapesr legismerrebb személyiségei - arisztokraták, pénzemberek, művészek - találkoztak. Azt persze nem tudjuk, hog)" ünnepelt sztárminőségében is hányszor bántották meg, hiszen a magyar főnemesség nem fogadra be Széchenyi grófnér, a dúsgazdag amerikai Vanderbilr Gladyst se. Feltehetően a ragyogó lárszar ellenére Hatvány Lilit is érrék Zsigához hasonló megaláztatások az ariszrokrácia részéről. Valószínűleg nem volt véletlen, hog)" időben felismerte a veszélyt, és az 1930-as évek végén Amerikába mene36 Dutka Ákos: A holnap városa. Budapest, Palatínus, 38 Nagy Endre: Egy város regénye. Budapest. 2000. 80-81. old. Magvető, 1958.10-11. old. 37 A korszakban divatos szó a derékbőségre.