Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - F. DÓZSA KATALIN: „Kaftán, srájmli, pajesz idegen volt számára"

rokkal ellenrétben - biztosan pantalló. Az asszonyok sötét ruhában jártak, náluk még jellemzőbb volt a félparaszri, féldivatos szabás. Az ő rétegükben is viszonylag soká élt az 1890-es évek elejének angolos diva­ta: hosszú, ráncolt szoknya, bő zubbony, magas, álló nyakkal, vállban ráncok sonka ujjal. A későbbiek folyamán ez a fajta vise­let lassan követte a napi divatot, a szoknya kevésbé ráncolt, a zubbony lehajtott gallé­rú, elől gombolt, blúzforma lett. A fényké­pek a kamera elé álló párokat tetmészete­sen a legjobb öltözékékükben, ún. kimenő, ünnepi ruhában örökítették meg. Az urasági birrok bérlője, inrézője vagy éppen a kisbirrokos-földműves, aki Hege­dűs Géza szerint az alföld magyar zsidó vi­lág jellegzetes típusa volt, csizmanadrágor és csizmár viselt. Hegedűs Géza be is mu­tatja: „Lázár bácsi öles termetű, túl a nyolcvanadik esztendején is szálfaegyenes, széles vállú, nagy izmú férfiú volt, ősz ba­jusszal és ősz Kossuth szakállal. Fekete öl­tönyéhez mindig csizmát viselt, begombolt 28 ingére nem kötött nyakkendőt. ' Hegedűs az előző századforduló zsidó középoszrályának Nagyváradról Budapest­re kerülő fiatal tagja - nem mellesleg az édesapja - megjelenését is felidézi: „A fiatalembert Hegedűs Andornak hívták, nem volt túl magas, de igen arányosan jó megje­lenésű, jobboldalt elválasztott simára fésült sző­ke hajat és huszárosán pödört szőke bajuszt vi­selt, zöldeskék szeme volt, széles karimájú középen betűrt kalapját a jólöltözött fiatalok 28 Hegedűs: /'. m. 109. old. szokása szerint kissé jobbra csapva viselte. A kora tavasz eléggé langyos volt, hogy az útra már nem átmeneti posztókabátot, hanem világossár­ga, nyaktól végig gombolható felöltőt ­„überziehert" húzzon divatosan acélszürke, négy gombos zakójára, amelyhez kockás nadrá­got és sárga gombos cipőt hordott." 29 Ez a külső bármely, hozzá hasonló anyagi helyzetben lévő fiaralemberé lehetett vol­na, aki „a fiatalság bolondság" jelszavának alapján még törődött a divattal, sőt még vi­lágossárga (nem szürke, nem fekete, de eg)" világos-sárgás-drappos árnyalat, ami akko­riban igencsak színesnek harott eg)" férfi ruhatárában) überziehert is húzharorr. A szürke négygombos zakó és a kockás nad­rág is igen divatos volt 1902-ben, akárcsak a kissé bohèmes, szélesebb karimájú puha kalap és a megharározharatlan árnyalarú, de eléggé markáns sárga gombos cipő. Hegedűs valószínűleg csak eg)" dolgor ha­gyott ki, a sétapálcát, de feltételezhetjük, hog)" a 20 éves fiatalúr annak idején nem felejtette el. Annál nagyobb problémát je­lentett azonban, hog)" a fiatalemberről hi­ányzott a megbízható, komoly benyomás keltéséhez elengedhetetlen szalonkabát. „Hiszen akit vasárnap délelőtti feketekávéra hívnak meg eljövendő főnökéhez, annak ott fe­rencjóskában kell megjelennie. Ez a ferencjós­ka, vag)' másképpen »császárkabár« egy térd alá érő fekete zakó volt, amelyhez galambszürke mellényt kellett fölvenni. A módos polgári kö­rökben rossz benyomást keltett, aki meghívott 29 Uo. 15. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom