Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - F. DÓZSA KATALIN: „Kaftán, srájmli, pajesz idegen volt számára"

A jólöltözöttség persze nem oldorta fel az igazi társadalmi korlátokat. Hunyady Sándor érzékelteti szemléletesen az áthág­hatatlan falakat: „A Markó utcai gimnáziumban - nemhiába lipótvárosi iskola - sok zsidófiú volt. Jórészt gaz­dag, úrigyerekek, finom ruhában, jó harisnyában és cipőben. A Tőke gyermekei. Nevetséges len­ne azt mondani, hogy a legkisebb mértékben is hátrányban lettek volna másokkal szemben. De hát én mégsem tartoztam közéjük, hanem abba a másik táborba, amelynek tagjait - gyermekség ide, gyermekség oda, liberális éra ide, liberális éra oda - valami meghatározatlan jellegű sza­badkőművesség tartotta össze, éppen úgy, mint a zsidókat." 15 Furcsa módon ez a két tábor közötti kor­lát nagyon is pregnánsan működött a szabó­iparban. Már Hatvány regényében is el­mondja Blauné, hogy „előbb Gráffnénál csináltatta ruháit, de a Gráffné budai sváb asszony, s ezért most egy zsidó szabónéhoz jár a Rózsa téren, bizonyos Blum Irmához, aki előbb főszabászné volt a Gráffnénál, ott kitanulta a mesterséger, s ha nem is dolgo­zik olcsóbban, de mégis, én nem tudom, hogy az asszonyság is úgy van-e vele, de én, ami engem illet, én szívesebben dolgozta­• 20 tok egy zsidó nővel". Hog)" ez a párbeszéd valóban megtörtént-e és a családi legendári­um része volt, vag)' Hatvány inkább a saját korára jellemző szokást vetítette vissza, nem tudjuk, de tény, hog)' a 20. század első felében nagyon fontos volt, hog)" ki hova jár 19 Hunyady Sándor: Család album. Önéletrajz. 1934. Budapest, Noran Kiadó, 2000. 25. old. ruhát csináltatni. Az arisztoktata, keresz­tény és zsidó középosztály más és más sza­bóságokat részesírerr előnyben, s a kiválasz­tásnál sokkal kevésbé esett latba az ered­mény, mint az, hog)" a szalonban várakozva kikkel találkozhatnak össze a hölgyek. A fér­fiszabóságoknál, amelyek az ismert egyen­es díszruhacégek kivételével általában sok­kal kisebb műhelyekben működtek, a társa­sági szempontok már nem voltak fontosak. A férfiruha-készítés egyébként is az egyik olyan terület, ahol a 19. század első felétől kezdve mind nagyobb számmal működtek zsidók. Nemcsak a szabás-varrás, de a kész­ruha kereskedelem és az olcsóbb, bedolgo­zással konfekcionált egyenruha, libériaké­szítés terén is rendkívül nag)" voir a zsidók számaránya. Váltás izraelitából németre, illetve magyarra Hatvány némi (ön)günnyal megírt regé­nyének a vagyont megalapozó egyik hőse, Bondy Simon ugyanaz, aki már elhagyta ősei nyelvét és tiszta németséggel beszélt, rendszeresen idézte a német irodalom nagyjait, Heinét, Schillert stb., de lenézte azokat a hitsorsait, akik lelkesen vettek részr az 1848/49-es szabadságharcban: „az álralános mámorosodásban, alig egy-két Hermann-fajta józan rajongó kivételével, még a zsidók is kezdik elveszteni a fejüket. Ezért hiába zúzza be a tömeg a zsidó boltok ablakát, mintegy 20 Hatvány: /. m. 38. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom