Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
ÉLET, TÉR - GERHARD J. WINKLER (KISMARTON/EISENSTADT): Joachim József és Goldmark Károly
ban, mint az a tény, hogy amikor 1897-ben megüresedett az Udvari Opera igazgatói posztja, ennek elnyeréséhez Gustav Mahler Goldmark támogatását is kérte. 1915-ben hunyt el, magas életkort érve meg és elhalmozva kitüntetésekkel, melyeket Bécsben és Budapesten kapott, ahol operáit az 1930-as évekig még folyamatosan színre vitték. II. Mi a közös egyazon generáció és földrajzi régió két muzsikusának külsőleg oly különböző életrajzában? Mi kettejük zenetörténetileg közös nevezője? E kérdéseker három különböző összefüggésben lehet megválaszolni. Először is ott van közös számlázásuk a Sheba Quchi/Iotbol, az Esterházyak prorekrorárusa alatt álló hét nyugat-magyarországi zsidó közösségből. 4 Ha egyszer valaki megírná Burgenland zenetörrénetét (és ez természetesen annak a régiónak lenne a zenetörténete, amelynek területén a mai Burgenland fekszik), akkor a szerző nem kerülhetné meg ama tényt, hog)- e zenetörténet jórészt „Esterházy-zenetörténet" lenne. (A kifejezés speciálisabb összefüggésben született, de ide is nagyon illik. 5 ) Mert hiszen egy ilyen zenetörténetben nemcsak azok nevét kellene felsorolni, akik - mint Gregor Joseph Werner, Joseph Haydn, Luigi Tomasini, Johann Nepomuk Hummel stb. - közvetlenül a hercegi udvar szolgálatában állottak, hanem azokét is, akik csak közvetve, mint például Joseph Weigl, aki az egyik Esterházy-udvari muzsikus fia volt, vag)' mindenekelőtt - Liszt Ferenc, akinek apja és nagyapja is az Esterházyakat szolgálta (Liszt doborjáni gyermekkoráról főként Esterházy-aktákból értesülhetünk), vag)' éppenséggel Joachim és Goldmark is, akik az Esterházyak védelmét élvező zsidó telepek környezetéből érkezrek. Mindezek olyan körülmények, amelyek e nyugat-magyarországi rérség sajátos történelméből adódnak. III. A második tényezőnek sem az Esterházy hercegekhez, sem a hét zsidó közösséghez 4 Erről még: Vielmetti, Nikolaus: Das Schicksal der jüdischen Gemeinden des Burgenlandes. In: Festgabe 50 Jahre Burgenland. Eisenstadt, 1971 (= Burgenländische Forschungen, III. különszám). 196-213. old.: Prickler, Harald: Beiträge zur Geschichte der burgenländischen Judensiedlungen. In: Juden im Grenzraum. Geschichte, Kultur und Lebenswelt der Juden im Burgenländisch-Westungarischen Raum und in den angrenzenden Regionen vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Eisenstadt, 1993 (= Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 92). 65-106. old.; Gates-Coon, Rebecca: The Landed Estates of the Esterházy Princes. Hungary during the Reforms of Maria Theresia and Joseph II. Baltimore és London, 1994. („The Jewish Communities" fejezet,) 115-133. old.; Widder, Roland: Die esterházyschen „Siebengemeinden". In: Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten & Mäzene. Katalog der Landesausstellung. Eisenstadt, 1995.156-171. old.; Reiss, Johannes (szerk.): Aus den Sieben Gemeinden. Ein Lesebuch über Juden im Burgenland. Eisenstadt, [1997], 5 Harich, Johann: Esterházy-Musikgeschichte im Spiegel der zeitgenössischen Textbücher. Festgabe anlässlich der 150. Wiederkehr des Todestages von Joseph Haydn. Eisenstadt, 1959 (= Burgenländische Forschungen 29).
