Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
ÉLET, TÉR - JUSZTIN MÁRTA: Külföldi utamból
„Mikor hazulról elmentem, erősen föltettem magamban, hogy turisra és csakis rurista leszek, olyan igazi, és magyarán mondva, töröl merszért, divatos turisra, a ki a hegyek bérczeit a távolból, a templomokat s egyéb építészeti remekeket csak kívülről szemlélgeti: de annál pontosabb és szorgalmasabb tanulmányozója a vendéglők legbensőbb rejtekeiben előforduló összes mozzanatoknak." 34 Seltmann úti beszámolóinak első, csekély információr közlő szintje a következőkben foglalható össze. 1883 júliusában indult kéthónapos utazására. Az útvonalat nagyjából ismerjük, de valamennyi állomását vag)' az egyes tarrózkodási időket nem. Salzkammergut - München - Lipcse Berlin - Hamburg útvonalon Londonba látogatott, ami fő úti célja volt. Visszafelé Rotterdam - Hága - Amszterdam - Hannover érintésével tért haza, de hogy Hannoverről milyen útvonalat választott, arról nem tudunk. Programjait is csak töredékesen ismerjük. A divatnak megfelelő turista volt az Alpokban, csónakázott a salzkammerguti tavakon, csodáira a hegyek fenségességér, túrázott. A kor másik nagy divarjának megfelelően felkereste az útvonalán lévő vagy ahhoz közel eső gyógyfürdőkér. Járt Bad Reichenhallban, Angliából hazatérőben kitérőr tett Hágából Scheveningenbe. Bad Reichenhall fürdőéieréről nem tudunk meg sokat beszámolójából, csak a zsidó vendégkörről ír: nagy érdeklődést mutat 34 Seltmann: Külföldi utamból, /'. h„ 1885. 2. sz, 129. old. Továbbiakban csak Seltmann, évszám, oldalszám. a sok, egymást óvatosan kerülni iparkodó ortodox és „eretnek" tudós vendég iránt. Rosszallóan említi viszont - „a számos és gazdag zsidó fürdővendégek gyalázarára" -, hog)' a zsinagógának és vendéglőnek egy és ugyanazon helyiség ad orrhont. Scheveningenbe, a világhírű tengeri fürdőhelyre inkább a kíváncsiság vitte el, mint a valódi pihenési szándék: „tisztességgel unatkoztam" foglalta össze tömören élményeit. Nag)' örömére viszont a fürdőnévsorban egy magyar „kartárs" nevére bukkant. Fel is kereste a Borsod megyei katolikus lelkészt, „magyar szót hallani", aki szíves-előzékenységgel fogadta őt, „amilyen csaknem minden magyar papnál jellemző vonás szokott lenni". Városi programjainak leírásai még ennél is szűkösebbek. Feltételezhetjük, hogy felkereste a legfontosabb nevezetességeket, mert többször is utal rá, hogy Bädekkerrel, útikönyvvel a kezében járta a városokat, ismerkedett a látnivalókkal. A nevezetességek említése is csak arra szolgál, hog)' módja legyen egy akruális hazai problémára uralni, vagy számára fonros témákról szólni: Londonban a Kleopátra tűje kapcsán az antiszemitizmus eredete jutott eszébe, ami „nem a népből indult ki, hanem felülről csapott le", 35 vagy az első vasárnapi iskolár lérrehozó nyomdász, Raikes szobra kapcsán Josua ben Gámala, az ókori iskolarendszer kialakítójának tevékenységét ismerrette meg olvasóival. 36 Konkrér kiállításlátogatást kétszer említ: Berlinben a panoptikumot és Lon35 Uo. 125, old. 36 Uo. 127. old.