Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - JUSZTIN MÁRTA: Külföldi utamból

meg az utazás lehetőségeit. Egyre több ember tudott egyre több helyre eljutni vi­szonylag kényelmesen és gyorsan, ami az utazás térbeli kibonrakozásár és kiszélese­dését segítette elő. A hagyományos moti­vációk mellett megjelent egy új ösztön­zőerő, a szórakozás, ami a kedvtelésből, sza­badidőben történő utazás kialakulásához vezetett. Ezeknek az új indíttatású utak­nak a végcélja természetesen lehetett für­dő, város vagy akár a hegyek, a lényege a munkavégzés kényszerétől mentes, szabad idő kellemes eltöltése volt. A fürdőre uta­zás, a turisztika mellett ezekbe az utazá­sokba kapcsolódott be a század második fe­lében az anyagilag megerősödő polgárság. Nem véletlenül nevezi Gyömrei az 1850-1914 közti évtizedeket a polgári uta­zások korának. Az utazás során szerzett benyomások le­jegyzése végigkíséri az utazás történetét. A 18. századi, a 19. század első felében tett utazások során tapasztaltakról, élmények­ről, tájakról, emberekről sokat megtudunk írók, költők alkotásaiból: elég Goethe, Hei­ne vag)' Petőfi nevét említenünk. Az utazá­si irodalom műfajilag gazdag: dokumenta­tív, objektívebb jellegű az útleírás, szem­ben az író szubjektív benyomásainak, gon­dolatainak nagyobb hangsúlyt adó útirajz­zal. Az urázás társadalmi kiszélesedésével és az élmények másokkal történő megosz­tásának vágyával az úti beszámolók, úti jegyzetek, naplók száma is megsokszorozó­dort, és az irodalmi műfaj profanizálódorr. Irrak úri jegyzereker, beszámolókar Ma­gyarországra látogató külföldiek, és kül­földre lárogató magyarok, melyeket heti­lapokban, könyvben jelentettek meg. Ezek az információkat közlő, élményeket széle­sebb olvasó réteggel megosztó úti beszá­molók nem bírnak irodalmi értékkel. Szer­zőik megismertetik olvasóikat a felkeresett országok, városok, rájak világával, népeivel, szokásaival, beszámolnak kalandjaikról, úri élményeikről. Közlika pontos útvonalat, is­mertetik a közlekedési, elszállásolási, higi­énés állapotokat, az időjárási viszonyokat. Szalay Imre képviselő nílusi vadászatáról küldört beszámolóiban még arról is tudósít, hog)' Máltán a Faustot játszották a színház­ban, és olyan vihar volt a tengeren, hog)" né­hányan kiestek az ágyból, Szinrén hosszan ecseteli tengeribetegségét úti beszámolójá­ban a Magyar Turista Egyesület Rómába lá­togató képviselője. Megtudhatjuk még, hog)" a római Operában a Traviata este 9-kor kezdődött, „ritka szépségű kilátás" nyílt Ci­cero egykori villájából, és egész útja során „mérsékelt melegségnek örvendettek". Gerando Attilát viszont március 30-án hava­zás fogadra Konsrantinápolyban, ahol esti programként az ordító dervisek táncát te­kintette meg. 9 5 1862-ben Bécsben megalapították az Oesterreicher Alpenvereint, 1863-ban két klub is létrejött, a svájci Alpenclub Zürichben és a Club Alpino Italiano Torinóban, 6 évvel később 1869-ben Münchenben német természetbarátok hozták létre a Deutscher Alpenvereint, 6 „Travel ling for pleasure" - új típusú utazás, a New English Dictionary említi először az 1811-es kiadásában „tourisme" címszó alatt. 7 Szalay Imre: Nílusi vadászat. In: Magyarország, 1893. deczember 26. 2. old., 1894. február 5. 3. old. 8 Dr. Környei Ede: Úti benyomások Olaszországból. In: Turisták Lapja, 1892.1. sz. 344-348. old. 9 Gerando Attila: Úti jegyzetek a szomszéd Keletről. In: Vasárnapi Újság, 1884.15. sz. 235. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom