Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása

Velencei kalmárjának többszöri kritikai elemzése. A tisztán irodalmi rész zömmel dilettáns vag)" nem lépett túl az úgynevezett felekezeti irodalom szintjén. Ez alól csak a fordítások, különösen a középkori és az újhéber költészeté, valamint egy-két költő (Szép Ernő, Somlyó Zoltán, Gábor Andor, Ignotus, Szilágyi Géza, Fenyő László) hangsúlyos indulása vagy jelentkezése képezett kivételt. Még ezek közül is kiemelkedik - s épp az első évkönyvben - két meghatározó vers: Makai Emil „Keletje" és Ignotus „A 86 137. zsoltárhoz" című költeménye. Fontos tény, hog)" Makai Emil és Ignotus egyaránt a modern magyar irodalom elindítói közé is tartozott, s a két költemény problémája hangsúlyosan a Nyugathoz és Kelethez való viszony. Makai Emil „Keletje" az eredet és azonosság iránti hűségnek a középkori zsidó költészet láncszemébe ágyazott himnusza és hitvallása: Mint egykor ő ... A Tajo vize mellől, FIol dalos szíve nyugtát nem leié, Megfoghatatlan égi szerelemből Elindult napkelet felé meghalni ott - mint ő, olyan halállal, Nem fájdalom, hanem gyönyörűség. Ignotus „A 137. zsoltárhoz" című verse épp ellenkezőleg, a Kelettől való elszakadás mozzanatának ritka élességű megele86 Egyik sem szerepel a Száz év zsidó magyar költői című reprezentatív gyűjteményben. Száz év zsidó magyar költői. Komlós Aladár előszavával. Szerk. venítése. Azé a szakításé, amelyből mindig marad valami elpusztíthatatlan meghatározó az eredetből. S ez a szakítás jelenti a zsidó kulturális tértől való végleges, de mégsem egyértelmű eltávolodást: Nyugatnak eszmelángja Fűződik az agyamba Nyugatnak jelszaváért Hevül rajongva a szívem. De mégis öntudatlan. Titokban, álmaimban Az elveszett hazába Még visszasír a lelkem. Bénuljon meg a jobbom, Tikkadjon el a nyelvem, Ha téged, Jeruzsálem, Valaha elfeledlek. A viszonylag hosszan, 52 éven át megjelenni képes /M/r-sorozatra jellemző, hog)" első számainak szerzői magának a rabbiszemináriumnak és a Magyar Zsidó Szem/ének voltak első generációs neveltjei, így Pollák Miksa, Berstein Béla, Büchler Sándor, s munkáságukkal egészen a holokausztig gazdagították a kiadványt, s ugyanakkor mindhárman Auschwitzba kísérték közösségüket, amelynek vallási vezetői is voltak. Új hangú nemzedék csak a Libanon színre lépésével jelentkezett, de ennek a markáns egyéniségei szintén a rabbiszemiCsergő Hugó és mások. Budapest: OMIKE Kulturtanácsa, 1940.