Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - KARÁDY VIKTOR: Zsidóság Budapesten a 20. század első felében
Kitűnő, bár hatásában marginális példát szolgáltatnak ezek az adatok a „két Magyarország" sokak által tagadott tételéhez. A fasizálódás beindulásának évei egybeestek a budapesti zsidók közel harmadának házassági integrációjával, amely legtöbbször az egzisztenciális, családi, szakmai és kulturális „elvegyülés" konkrét kifejeződése is volt. A növekvő veszélyhelyzetben viszonylag sok (bár a keresztény házas piacon nagyságrendileg csekély arányú) keresztény vállalta zsidó partnerrel a tragikusnak ígérkező sorsközösséget. Mindez nem lett volna lehetséges, ha a budapesti zsidóság átlagosnál lényegesen magasabb vagy jobb „polgárosodottsága" munkamorálja, vagyona, igazolt műveltsége, gazdasági és kulturális kreativitása, iskolázottsági tőkéje, lakásviszonyai, mentalitásbeli vagy ideológiai „modernsége" stb. - ne biztosítottak volna számára olyan társadalmi tekintélyt, mely esetenként képes volt ellensúlyozni az antiszemita hisztéria teremtette kockázatokat. (A zsidó polgárosulrság konkrét hatásait a zsidó-keresztény házas elvegyülésre nézve, nevezetesen a budapesti zsidó „polgári" fiatalok stratégiáit és késztetését szegregált házas piaci helyzetük meghaladására a kettős - vallási és társadal56 A kettős heterogámia. Osztályviszonyok és felekezeti vegyes házasságok Budapesten a világháborúk mi - heterogámia segítségével külön tanulmányban kíséreltem meg elemezni. 56 ) Rétegszerkezet és „polgárosodás" Ebben az összefüggésben perdöntőek a fővárosi zsidóság szakmai-gazdasági réregszerkezetére vonatkozó hosszú távú jelzések. Tekintve azonban, hog)' a társadalmi struktúra helyi szintű felekezetspecifikus elemzése pontosabb előtanulmányok híján nem foglalható össze néhány oldalon az adatok értelmezésének számos technikai buktatója elkerülésével, elégedjünk meg cg)' sommás helyzetfelméréssel a dualizmus időszakánakvégére (1910) és a világháborúk közötti (1935) évekre nézve. Eg)' ilyen szükségszerűen leegyszerűsített adatbemutatásból is jól kitűnik, hogy a fővárosi zsidóság a közép-európai nagyvárosok rokonnépességéhez hasonlatosan lakókörzetük messzemenően legmodernebb, illetve legpolgárosodottabb, többségileg sematikusan középosztálybelinek minősíthető rétegét alkották. Álljon itt ennek illusztrálására egy rövid táblázati kimutatás a budapesti aktív lakosság összetételére vonatkozóan foglalkozási státusz szerint (férfiak és nők együtt): között. In: Karády Viktor: Önazonosílás és sorsválasztás, i, m. 198-241. old.)
