Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása

működtek együtt ezen a fórumon. így Ágai Adolf, Makai Emil, Kóbor Tamás, akik nemcsak publikáltak, de az intézmény­szervező munkában is részt vettek, továb­bá Szép Ernő, Ignotus, később Komlós Ala­dár, Somlyó Zoltán, Fenyő László és Zelk Zoltán. Nem sok túlzással és általánosítás­sal el lehet mondani, hogy a magyar zsidó szellemi elit túlnyomó része a Magyar Zsidó Szende és az IMIT szerzőiből, szerkesztői­ből rekrutálódott, s ők tették ki az 1912-ben indult Múlt és Jövő szerzőgárdájá­nak meghatározó részét is. 1903-ban, ami­kor a jesivák sorát megjárt, a rabbiszemi­náriumba is belekóstolt fiatalember, az ép­pen Zsitvaűjfaluban nevelősködő Patai Jó­zsef belép a magyar zsidó sajtóba, írásait, versfordításait mindhárom, Tiszaeszlár ré­mülete nyomán szervezett zsidó szellemi fórumra beküldte: az MZsSz-be, az IMIT-be és az Egyenlőségbe. S míg 191 l-ben a saját fórumát, a Múlt és Jövőt el nem indí­totta, addig ezeknek legszorgalmasabb munkatársa maradt. Az évkönyv két részből állt: az irodalmi közleményekből és a társulati jelentések­ből. Utóbbiak nem olvasmányként, hanem az irodalmi és tudományos teljesítmények anyagi és személyi hátterének dokumentá­cióiként fontosak. Az alapító, a pártoló és az egyszerű tagok névsora - köztük számos hitközség is szerepel - a magyar zsidó tár­sadalom vagyoni és szellemi tagozódását regisztrálja, illetve viszonyát a fent emlí­tett módon kialakítandó kulturális törek­vésekhez. Az év zsinagógai naptára pedig mind a naptár, mind a zsidó jelleget diszk­réten őrizte. A tartalmi rész anyagának törzsét az IMIT vagy más vidéki zsidó kulturális szer­vezet felolvasóestjei során először elhang­zott előadások képezték, amelyekről mind a jegyzetek, mind a társulati közlemények tudósítottak, így eg)- meghitt közösségi párbeszéd és véleménycsere során nyerték el végső alakjukat. S noha az évkönyvjelleg­ből adódóan ezek nem bírnak aktualitással, a magyar ezredforduló és a cionizmus meg­jelenése hangsúlyosan nyomon követhető bennük, ugyanakkor az első világháború ki­törése és fejleményei nem. Az IMIT Ev­könyvet inkább az időszaki sajtó és a könyv közötti átmenetnek kell tekintenünk, amely a magyar zsidó szellemi közösségen belül kánonképző és a megteremtett kul­turális modellt ellenőrző funk- ciót töltött be. Ez pedig, mint említettük, a tudós rab­bi meghatározó helyzetét erősítette tovább Bacher Vilmostól Scheiber Sándorig. Az ő széles szellemi látókörüket emelte köve­tendő mintává, valamint a vallást a tudo­mányba és művészetbe szublimáló attitű­döt. Ebben a kulturális folyamatban a zsidó vallás funkciója is megváltozott: a népi összetartás és elkülönülés helyett egy olyan kulturális entitást/elkülönülést alakí­tott ki a magyar univerzumon belül, amely­ről azt feltételezte, hogy egyúttal szerves része lesz vag)' lehet a magyar egyetemes­ségnek. Az IMIT közleményeinek nag)' része ta­nulmány és esszé volt, elsősorban a judaisztika, a történelem- és irodalomtudo­mány, valamint a folklór területéről. Téma­választásaiban kereste a közös gyökereket a kereszténységgel és a magyarsággal, ugyan­akkor a világ új jelenségeinek befogadását, magyar viszonyokra adaptálását is céljául tűzte. Erre példa Nietzsche hatásának és di­vatjának megtárgyalása, vag)' Shakespeare

Next

/
Oldalképek
Tartalom