Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - SCHWEITZER GÁBOR: Reflexiók a „zsidókérdéséről
maradt. Angyal zsidó származása ellenére éppen az antiszemita kilengések miatt nevezetes 1919/1920-as tanévben lett a bölcsészettudományi kar dékánja. Miután 1929-ben, 72 éves korában nyugdíjba vonult, hosszú éveken keresztül, egészen 1935-ig a Bécsi Magyar Törréneti Intézet igazgatója volt. Érdekesség, hogy a kiegyezés meggyőződéses híveként - az Angliában alkotó Péter László találó megállapítása szerint Angyal Dávid tekinthető „az 29 utolsó orrodox 67-es entellektuel"-nek Habsburg Ottó trónörökösnek voir az egyik tanítómestere. Meghirt barátjának és pályatársának, Károlyi Árpádnak részletes levelekben számolt be a Belgiumban töltött időszakról. Angyal Dávid még a második világháború évei alart is reménykedett abban, hog)" Ottó a közeli jövőben elfoglalhatja a magyar trónt. „Ma lett Ottó 30 éves. Két év múlva uralkodni fog - talán" - je30 gyezte fel 1942 őszén. A hitleri fajelmélet és zsidóüldözés korszaka mély nyomokat hagyott a gyermeke és unokái megélhetéséért, utóbb már életéért rettegő Angyal Dávidban. Önnön zsidóságához az antiszemitizmus felerősödésének időszakában sem került közelebb. A diszkriminatív törvények időszakában keserű felismeréssel írta Szekfű Gyulának, hog)" élete 82. évében a magyar Törvényhozás kizárta őt a „magyar nemzet közösségéből" Nemcsak traumarikus hatást, hanem bizonyos értetlenséget is kiválthatott a konvertita tudósból az asszimilációt és emancipációt egyaránt elutasító antiszemita törvényhozás. Erről a traumáról tanúskodnak a leánya elhelyezkedése érdekében egykori tanítványához, Hóman Bálint kultuszminiszterhez 1941-ben írott sorai is. „Néhány nap múlva, ha isren úgy akarja, 84 éves leszek. Nyugodtabb lélekkel búcsúznék el a világtól, ha azt tudnám, hogy leányom sorsa nincs kitéve a reljes bizonytalanságnak. Leányom a kereszténységben nevelkedett, magyaroknak és keresztényeknek nevelte két gyermekét, akiknek két nagyszülője ősi keresztény. Kidobni az ilyen anyát két gyermekével együtt a magyar kereszténység sorsközösségéből, azt hiszem nem volna keresztényhez illő cselekedet." 3 Naplójában később fájdalmasan rögzírette a kiteljesedő népirtás, a holokauszt hozzá eljutó, s külföldön élő családtagjait sem kímélő híreit. Már 1943 elején arról írt, hog)" a „vezér", azaz Adolf Hitler, „2-3 millió zsidót öletett meg a legborzasztóbb módsze33 rekkel". Feljegyzéseiben vissza-visszatérő alkalommal foglalkoztatta a kérdés - mint aki nem tud és nem is akar ebbe beletörődni -, vajon a nácik ugyanolyan németek lennének, mint amilyenek egykoron a német felvilágosodás nag)' alakjai voltak? Miután tu29 Péter László: Angyal Dávid a történész. In: Angyal 1971.27. old. 30 Angyal Dávid naplója (1942. november 20.). MTA Könyvtára Kézirattára Ms 810/48. 31 Angyal Dávid levele Szekfű Gyulának (Budapest, 1939. január 21.) ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattára. G. 628. 32 Angyal Dávid levele Hóman Bálintnak. Budapest, 1941. november 25. In: Hóman Bálint levelesládájából. Bevezeti, közzéteszi és a jegyzeteket írta Varga F. János. In: Kritika, 1982/8. szám. 13. 33 Angyal Dávid naplója. (1943. január 29.) MTA Könyvtára Kézirattára Ms 810/48.