Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Ujvári HEDVIG: Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és HerzI Tivadarnál

Az orvostanhallgató és pályakezdő újságíró 1867-ben Nordau letette az érettségi vizsgáit, majd a pesti egyetem orvosi karára iratkozott be. Hogy mi vitte éppen a medicina felé, valójában csak feltételezéseink vannak, konkrét utalásokat nem találtunk. Karády Viktor arra utal arra, hogy a hagyományos műveltség mellett a modernizáció kezdetén fokozott érdeklődés mutatkozott a nagy szellemi odafigyelést igénylő foglalkozások, többek között az orvosi pálya iránt.

6 Ezt az 1872/73-as akadémiai év 1. félévére vonatkozóan az alábbi adatokkal lehet alátámasztani: 252 zsidó hallgató iratkozott be jogra, 141 orvostanhallgatónak, és csupán 15-en folytattak bölcseleti tanulmányokat. A római katolikus felekezethez tartozó hallgatók esetében ugyanez a rangsor (791 jo67 gász, 248 medika, 151 bölcsész). Az 1867-es év Nordau újságírói pályafutása szempontjából is jelentős évszám, ugyanis ekkor lett a Falk Miksa által szerkesztett tekintélyes német nyelvű orgánum, a Pester Lloyd munkatársa.

68 Életmódját ez jelentős mértékben befolyásolta, hiszen nappal tanult, este pedig az újság számára írt tárcáival foglalkozott. Anyagilag mindenképpen megtalálta a számítását: a tárcarovat belső munkatársaként havi 200 forint jövedelem69 mel rendelkezett. A megtalált írások mennyisége alapján azonban nem lehet egyértelműen meghatározni, hog)' konkrétan milyen munkákkal bízták meg és ténylegesen mennyit dolgozott. A tárcák csekély mennyisége alapján feltételezhető, hog)' egyéb szerkesztői-újságírói munkát is végzett. Annyi bizonyos, hog)" 1872-ben a Pester Lloyd melléklapja r, az Ungarische Illustrirte Zeitungot is szerkesztette.

70 Falk elégedett lehetett Nordau munkájával, mert az 1873-as bécsi világkiállításra őt küldte a lap tudósítójaként a császárvárosba. Áprilistól novemberig mintegy 100 tárca jelent meg tőle a feuilleton-rovatban. Év végén beutazta Németországot és Európa északi részét, majd 1874 áprilisában végre kezdetét vehette a rég óhajtott európai tanulmányút, amelyre minden fillért maga keresett meg. Az útvonal jól nyomon követhető a tárcák tematikája alapján: Szentpétervár, Moszkva, Berlin, Anglia, Izland, majd Franciaország következett. EnKarády: Zsidóság, modernizáció, 96-97. old. A kiegyezést követően az emancipált zsidóság azon volt, hogy a képzési lehetőségeket minél jobban kihasználja. Míg 1870-ben 100 000 katolikusra 25 felsőoktatásban tanuló fiatal esett, addig ez a szám a zsidóság estében 71 volt. Tíz évvel később ez a szám teljesen eltolódott a zsidóság javára 32:158 arányban. (A középiskolákban ez az arány még feltűnőbb volt: 1870-ban 272:719, míg 1880-ban 265:1366.) Lásd: A budapesti magyar királyi tudomány-egyetem almanachja. Buda, 1873. 89. old. Vörös Károly adatai szerint az 1874/75-ös tanévben a tudományegyetemi hallgatók 20 százalékát - túlnyomórészt az orvosi és a jogi karon - a zsidóság adja. Lásd: Vörös Károly: A budapesti zsidóság két forradalom között, 1849-1918. In: Zsidóság a dualizmus kori magyarországon. Siker és válság. Szerk. Varga László. Budapest, Pannonica Kiadó - Habsburg Történeti Intézet, 2005.43. old. es A lapnál 1867. november 9-én debütált a Das Altarbild című tárcájával. 69 Schulte: Psychopathologie, 51. old. 70 Lásd: Hedvig Újvári: Max Nordaus journalistische Tätigkeit für die Ungarische Illustrirte Zeitung. In: Zeitschrift für Religions- und Geistesgeschichte (58) 2006.1. sz. 67-72. old.