Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Ujvári HEDVIG: Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és HerzI Tivadarnál

1860-ban. Itt töltötte a gyermekkorát, amíg el nem költöztek a Vigadó közelébe, az előkelőbb Lipótvárosba. Nővére, Pauline csak egy évvel volt idősebb nála. Apja, Jacob Herzl egy morvaországi német nyelvű családból származott. Innen kerülr Debrecenbe, majd 1856-ban Pestre. Herzl anyja, Jeanette Diamant egy vagyonos pesti ruhakereskedő lánya volt, felmenői Morvaországból és Szlovákiából származrak.

7 Mivel Herzl apját elfoglalták üzleti ügyei, ezért az anya egyedül tartotta kézben a csaQ ládi ügyeket. Míg Nordau eserében az apa, addig Herzlnél az anya volt a német kultúra elkötelezett híve, és ezt a kötődésüket mindketten igyekeztek gyermekeiknek is tudatosan áradni. Herzl gyermekkorának monográfusa azonban rámutat arra, hogy az anyának a német kultúra iránti vonzalma nem annyira a tudatos választással, mint inkább a lehetőségekkel magyarázható: az anya Pest-képét ugyanis sokkal inkább egy német város, mint annak főváros-jellege alakította. Nem szenvedett magyarellenességben, különben nem engedte volna, hogy gyermekei folyékonyan megtanuljanak magyarul, magyarul beszélő gyerekekkel barátkozzanak, és Tivadar magyar nyel6 A számtalan Herzl-életrajzból a legjobban használható volt: Andrew Handler: Dóri. The life and Times of Theodor Herzl in Budapest (1860-1878). Alabama, The University of Alabama Press, 1983. 7 A bevándorlási hullám a 18. században főleg Morvaországból és Csehországból, míg a következő 1772 és 1848 között Galíciából érkezett, Oroszországon kívül itt élt a legtöbb európai zsidó. Az európai zsidók között őket tartották a legszegényebbeknek, a legvallásosabbaknak és a legkevésbé művelteknek. Vö.: Ránki Vera: Magyarok - Zsidók - Nacionalizmus. A befogadás vű hazafias verseket írjon.

9 A család a magyarországi zsidóság asszimilált rétegéhez tartozott, és az átlagos pesti neológ zsidóság vallásossága jellemezte. A zsidó elemi iskola A zsidóknál a művelődés, a tanulás fontosságára már Mózes V. könyvében megralálhatók az irányelvek: az apák kötelességévé teszi, hogy fiaiknak áradják a vallás alapelveit, műveljék őket a hagyományok szellemében. A tankötelezettség így vallási parancs, vallási kötelesség. A zsidók művelődésében, tanintézeteik számának megnövekedésében és egyben a világi jellegű képzés megindulásában nagy szerepet játszott a haszkala. Magyarországon ez az ideológia találkozott II. József törekvéseivel: a zsidók polgárosítása kapcsán zsidó iskolák felállítását kívánta meg. Ennek nyomán számos zsidó iskola jött létre, és megindulr a világi oktatás.

10 Nordau - ekkor még Südfeldkénr - az 1814-ben alapított német tannyelvű Pesti Izraelita Főelem Iskola^ diákjaként igen korán megtanulta az olvasás és a betűvetés és a kirekesztés politikája. Budapest, Új Mandátum, 1999.73. old. 8 Vélhetően az anyjáról mintázott domináns női egyéniség jelenik meg a Das neue Ghetto és az Altneuland című műveiben Sámuelné, illetve Dávid anyja alakjában. Vö.: Nóvák Attila: Theodor Herzl. Budapest, Vince Kiadó, 2002. 9. old. 9 Handler: Dóri, 35-6. old. 10 Felkai László: A magyarországi zsidó iskolázás főbb vonásai világivá alakulásáig. In: Hetven év. Emlékkönyv dr. Schweitzer József születésnapjára. Szerk. Landeszmann György és Deutsch Róbert. Budapest, BZSH, 1992. 75-79. old.