Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - KÖVÉR GYÖRGY: A regále-bérlettől a virilizmusig

Iáiban, ahol Imre Lőrinc tanított, nem bukkantunk. Lichtmann Jakab nevére, ki­derült, hogy 1858-59-től 1863-64-ig oda járt egy monoki születésű (!) izraelita ifjú, Lichtmann Henrik, aki minden bizonnyal Jakab atyjának, a szintén monoki származá­sú Mórnak az unokaöccse lehetett. Licht­mann Jakab naplójegyzeteit tehát feltehe­tően Kassán végzett unokatestvére elbe­szélése, tanácsa hatására kezdte el vezetni. Annak jóvoltából, hogy Lichtmann Jaka­bot valóban „megfigyelték", tudjuk, hogy előfordult, hogy egy hír hallatán délután ló­hátra pattant, s még „hajnali 3 órakor" sem 68 érkezett haza. Jakabra hivatkozott infor­mációforrásként az ügy kirobbanása után, 1882. május végén a Pester Lloyd titokzatos „tokaji ökonómja", aki alternatív magyará­zattal igyekezett szolgálni Solymosi Eszter eltűnésére. Szerinte a tokaji vásárban azt beszélték, hogy Eszter elveszítve a pénzt, megszökött, s a szomszédos Nagyfaluban állt szolgálatba. 69 Aktívan is segítette a védelmet: Soma fia nyilván az ő tudtával szervezte például a mentőtanúkat a tárgyalásra. Igaz, Vámosi Julcsa (még ha a falu és a szülők nyomásra is, de) végül visszavonta vallomását a tár­gyalás utolsó napjaiban. 70 Hosszabb távon úgy tűnik, hogy az 1879-es iskolaügyi konfliktus, de maga a per sem rontotta meg véglegesen a Licht­mannok és a keresztény felekezetek viszo­nyát Tiszaeszláron. Elég arra a békítőnek tűnő gesztusra uralnunk, miszerint Jakab 1885 nyarán ör forintot adományozott a re­formátus egyházközségnek. 71 Tekintélye sem csorbult, másként aligha szerepelhe­tett volna tanúként a perben fontos szere­perjátszó Farkas Gábor bíróval együtt a ka­tolikus temetők bérleti szerződésén 1886-ban. 72 A mindennapok szívós érdekkapcsolatai erősebbnek bizonyultak a pillanatok konf­liktusai által szíton indulatoknál. Minden ellenkező feltételezéssel szemben azt is ér­Statny Archiv v Kosiciach (SAK), HGP - K (Hlavné Gymnázium Premonstrátovv Kosiciach) L. sz. 117-146.; 200-221. Farkas Gábor bíró - Bary Józsefnek (1882. június 27.) Bary OSzK Kt Fol. Hung. 1847/ II. 185. old. Pestef Lloyd, 1882. május 26. (reggeli és esti kiadás). A hír aztán nem nyert igazolást. Az újsághíreket idézve és keverve Bary - azonosítva a tokaji ökonómot az eszlári bérlővel ­informátorként hol Józsefről, hol Jakabról, hol Mór testvéréről, hol fiáról írt. Uő:/. m. 121. old. Végtárgyalás, Vámosi Julcsa [sic!] 1883. július 29. „Aztán jött a Lichtman fia, Samu, mindjárt, mondta, addig izélt, hogy arra esküdjek meg, hogy délután 1 órakor láttam, ha megesküdök rá, megkapom a jó jutalmat." Továbbá a tárgyalásra történt beszállításról: „Jöttem egy darabig, egy oda való, Alter, tanyájáig, az Alter úr szekerén, onnan pedig felültünk fiakerre [...]. Szabolcsi, egy magyar úr, nem ismerem, Lichtman Samu, meg én, meg a fiakeres." Uo. Alter Mór eszlári bérlő, akiről a már említett tanyát elneveztek, nyilván rokonságban állt Lichtmann Jakab újsütetű vejével, a királyhelmeci Alter Izidorral. 71 TEREI, Jegyzőkönyv, 1885, július 5. Mellesleg részéről nem ez az első eset, aminek nyoma maradt, bár a korábbi, 1878-79-es 1 forintos adomány - kicsinységével - inkább irritálhatta a megajándékozottakat. Tisztántúli Református Egyházkerület Levéltára (TtREL) I. 28. í. 4. Kivonata a tisza-eszlári reform. Egyház 1878/9 évről vezetett s az egyháztanács által megviszgált gondnoki számadásnak. (1879. június 25.) 72 EFE, 1716/886,1886. május 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom