Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - KÖVÉR GYÖRGY: A regále-bérlettől a virilizmusig

A regálébérlettől a virilizmusig A tiszaeszlári zsidó nagybérlők, Lichtmann Mór és fiai KÖVÉR GYÖRGY A

mai átlagolvasó számára a főcím kér kulcskategóriája keveset mond. Pedig a 19. századi felhalmozásnak az olyan kisebb királyi haszonvételek (jura regalia minora) mint a kocsma, a mészárszék vag)" a malom bérlete egyik kiemelkedően fontos emeltyűi, a legnagyobb egyenes adófizetők sorába (virilizmus) kerülés pedig a dualizmus korában annak meglehetősen pontos fokmérője volt. Szekfű Gyula tipikusnak tartotta a „magyar kapitalista fejlődésre" azt az utat, amelynek során a zsidó regálebérlő pályaíve a „máramarosi pálinkamérésből pesti üzletbe, onnan bécsi bankba" vezetett.

1 Ne bolygassuk most azt a nehezen megválaszolható kérdést, hog)" mi a tipikus, s hog)" honnan tudta a statisztikákkal szemben mindig gyanakvó Szekfű, s mivel mérte, hog)" melyik karrier az. Érjük be annak megállapításával, hog)" a Máramarosból Pestre vivő szakaszon túl, némi önellentmondásként, a Bécsig tartó kimenetet is ezúttal a „magyar kapitalizmushoz" sorolta. Mindez azonban Szekfűnél csak része a „magyar kapitalizmus = zsidó kapitalizmus" tétel megalapozásának, amely eg)" oldallal később ekképpen teljesedett be: „A galíciai bevándorló még meg sem melegedhetett, máris részesévé lőn a hatalmas kapiralisra gépezernek, miután a már hazai magyar zsidóság elvileg nem volt hajlandó elzárkózni ez idegen kultúrájú és ethikájú bevándorló fajtól."

2 Ha azonban a „magyar kapitalizmust" legalább is alapjaiban agrárkapitalizmusnak tekintjük, kikerülhetetlen a kérdés, hogyan vette ki a részét a vidékek zsidósága a mezőgazdaság 1 Szekfű Gyula: Három nemzedék. Egy hanyatló kor története. Budapest, 1920. 218. old. 2 Uo. 219. old,